Infostart.hu
eur:
383.76
usd:
329.93
bux:
124331.79
2026. március 3. kedd Kornélia
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tartott megbeszélését követő közös sajtóértekezletükön Brüsszelben 2019. június 4-én. Ez Zelenszkij első hivatalos külföldi látogatása a május 20-i beiktatása óta.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az ukrán elnök háta mögött ott a "Demokratikus Fejsze"

„Hisszük, ha látjuk” – válaszolták a NATO, Ukrajna és a nyugati államok vezetői arra az orosz közlésre, hogy részlegesen elkezdték csapataik visszavonását az ukrán határról. Közben Zelenszkij elnök számára a kompromisszumot elvető hazai nacionalisták is fejfájást jelenthetnek.

Növekszik a nacionalizmus Ukrajnában, és ez jó dolog – írta még 2018-ban az Atlantic Council. Az amerikai politológiai központ szerint azért, mert létezik etnikai alapú és „polgári nacionalizmus” is, utóbbi hívei gyarapodtak az elmúlt években.

Kérdés, hogy a hét évvel ezelőtti adatok hogyan változtak az ukrán nyelvtörvény és az orosz haderőnek a határon történt masszív felvonultatása nyomán, aminek hatására az ukránok körében népszerűbbé vált a fegyvertartás, és a gerillaharcot elősegítő kiképzőprogramok indultak meg – és ezekből kiveszi a részét a szélsőjobboldali Azov hadosztály is.

Az általában az ukrán üggyel szimpatizáló The New York Times cikke szerint Volodimir Zelenszkij elnöknek nem csak az orosz invázió veszélyétől, de a hazai nacionalista csoportoktól is tartani kell. Utóbbiak nem fogadnának el semmilyen olyan lépést, amelyet Moszkvának tett gesztusként vagy kompromisszumként látnának.

A lap megemlíti a kevéssé ismert

Demokratikus Fejsze

nevű csoportot.

„Ha bárki az ukrán kormányból megpróbál aláírni egy alkut, akkor millió ember vonul az utcákra és a kormány megszűnik kormány lenni” – mondta az amerikai lapnak Juri Hudimenko, a csoport vezetője és egy milícia tagja.

Mint az újság megjegyzi, Zelenszkij egyik kártyája Moszkva felé az, hogy jöhet utána még rosszabb is, például a Demokratikus Fejsze és a jóval befolyásosabb, hírhedt, piros-fekete zászlós és nem épp EU-barát, futballultrákat és afganisztáni veteránokat is megszólító Jobboldali Szektor lázadása.

„Ez a probléma nem fikció és orosz propaganda, a szélsőjobb az önmegsemmisítő nacionalista radikalizációt segíti elő” – írta Volodimir Iszcsenko kijevi ukrán elemző a brit Külpolitikai Központ oldalán olvasható 2018-as anyagában.

A szerző szerint az ukrán radikális jobboldalnak „különlegesen nagy parlamenten kívüli hatalma van” Ukrajnában. (Ezek a szervezetek identitásuk részévé tették a II. világháborúban a megszálló náci erőkkel együttműködő ukrán nacionalista szervezetek dicsőítését, akiket függetlenségi harcosoknak tartanak és oktatási programokra kapnak támogatásokat).

Hudimenko baltákkal és egy számszeríjjal dekorált irodájában arról beszélt, hogy bárminemű tiltakozás békés lenne, és

csak akkor folyamodnának erőszakhoz, ha a karhatalom rájuk támadna.

„A mi kultúránk része a tiltakozás és a lázongás” – mondta.

Bár Zelenszkij elnök puccss szervezésével vádolta meg a Demokratikus Fejszét, nem lépett fel ellene. De vajon bolhából elefántot csinált-e a The New York Times? Julija Kazdobina, az Ukrán Biztonsági Tanulmányok Alapítvány vezetője szerint igen.

„Rosszul megírt cikk, tele tárgyi pontatlanságokkal. Meg akarja tagadni az ukránok jogát a gyülekezésre, önkifejezésre és önvédelemre” – írta. A Demokratikus Fejsze néhány informatikusból áll, akik időről időre békésen tüntetnek a kormány ellen, népszerűségük a nulla körül jár. Majd közölte: nem lehet elvenni az emberek jogát, hogy demokratikusan tiltakozzanak egy „rossz alku ellen” – ez az alku szerinte a Minszki egyezménycsomag, amely nagy fokú autonómiát adna az orosz ajkú lázadó területeknek, de amely szerinte orosz „trójai faló”, ami bebetonozná Moszkva befolyását.

„Nem csoda, hogy az ukránok az olcsó orosz propaganda eszközének kezdik látni ezt a valaha tisztelt lapot” – írta a The New York Timesról.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×