eur:
394.1
usd:
370.28
bux:
0
2024. április 19. péntek Emma
Nyitókép: Twitter

Történelmi beszédet tartott a brit hírszerzés főnöke

A gyors technológiai fejlődés közepette nehezebb kémkedni – ezért a technológiai szektor segítségére van szükség. Ezt a szokatlan megjegyzést tette a brit hírszerzés főnöke, aki első ízben állt ki a nyilvánosság elé.

Az impozáns Temze-parti székházáról, no és persze James Bondról ismert MI6 brit kémszolgálat „házon belül” már nem tudja elég gyorsan fejleszteni a szükséges a technológiát és ezért a piaci vállalkozásokkal kell együttműködésre lépnie.

Többek között erről beszélt formabontó interjújában Richard Moore, a szolgálat eddig a „C” kódnév mögött rejtőző főnöke egy BBC-interjúban és egy nyilvános fellépésén is.

Moore elismerte, hogy ügynöksége külföldön kémkedik és „bátor férfiakat és nőket” szervez be, akik a britekkel való együttműködésre teszik fel az életüket. Ők az ügynökök, míg az otthon, a monitorok előtt dolgozók a tisztek – magyarázta.

Fő mondandója azonban az volt, hogy Nagy-Britannia riválisai „ömlesztik a pénzt” a technológiába és a briteknek „külső pénzt” kell bevonniuk, hogy lépést tartsanak.

„Az MI6-nek nyitottabbá kell válnia, hogy titkos maradhasson, együtt kell működnie a technológiai cégekkel, hogy elhárítsa a Kína és Oroszország támasztotta fenyegetést, miközben azok élre akarnak törni a mesterséges intelligencia és más technológiák terén”.

Moore kedden mondott történelmi beszédet – mert ez volt az első alkalom, hogy a külföldi hírszerzés főnöke a nevét felvállalva kiállt a nyilvánosság elé. A médiának már előre kiszivárogtatták a részleteket, melyek szerint „szemben a Bond-filmek kütyügyártó fegyvermesterével, Q-val, az MI6 nem tud házon belül olyan eszközöket kifejleszteni, amelyekkel el lehetnek hárítani a hibrid fizikai és virtuális fenyegetéseket”.

Az ügynökség ezért nyitna a technológiai ipar, köztük a startupok felé, amelyeket a Nemzetbiztonsági Befektetési Alap már 100 millió fonttal támogat. Az az érdekes megjegyzés is elhangzott tőle, hogy „nem lehet 18 hónapot tölteni valakinek az átvilágításával” – amire sokan felvonhatják a szemöldöküket, mert egyfajta biztonsági kockázatot jelenthet a lazább hozzáállás.

A britek és más nyugatiak már egy ideje aggódnak, hogy Kína előretörhet a mesterséges intelligencia és a globális megfigyelés terén. Moore arra utalt, hogy Kína „adatbányászattal” foglalkozik, miközben egy hagyományosabb módszert is bevet: az adósságok útján történő befolyásszerzést.

Emellett megjegyezte: „ellenfeleink pénzt öntenek a mesterséges intelligencia, a kvantum számítástechnika és a szintetikus biológia fejlesztésébe”.

Utóbbi például olyan precíziós eszköz, amivel élő organizmusokat lehet manipulálni és megnő a biofegyverek fejlesztésének lehetősége.

A Guardian brit lap közben megjegyezte: októberben kiderült, hogy az MI6 valamint a belföldi MI5 és GCHQ kémszolgálatok szerződést kötöttek az Amazon amerikai tech-céggel felhőszolgáltatása használatáról. Szakértők szerint ezzel pillanatokon belül hatalmas adatmennyiséghez juthatnak.

A BBC-interjúban Moore elutasította, hogy a hírszerzés hibája volt, hogy nem számítottak Afganisztánban a gyors tálib hatalomátvételre. „Ha az összes vezető tálibot beszerveztük volna, akkor sem láttuk volna előre”. Kínát az ügynökség első számú prioritásának nevezte és figyelmeztette Pekinget: „komolyan fenyegetheti a világbékét, ha a magában túlságosan bízó Peking” hibásan méri fel a tajvani helyzetet. Emellett sürgette, hogy a Nyugat szálljon szembe „az orosz fenyegetések teljes spektrumával”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×