Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Nyitókép: YouTube/Ujszo.com

Szlovákiai magyar összefogás helyett összeomlás?

Elmaradt a szlovákiai három magyar párt – az MKP, a Híd és az Összefogás – nagy bejelentése, miszerint egyesülésükkel megalakul a a felvidéki magyarságot képviselő egységes új magyar párt. Közlés ugyan volt, de épp annak ellenkezőjéről, mint amire a közvélemény számított.

2020. augusztus 20-án a három szlovákiai magyar politikai párt, az MKP, a Híd és az Összefogás Révkomáromban aláírt egy közös szándéknyilatkozatot, melyben lefektették, hogy a felvidéki magyarok politikai érdekképviseletét egy egységes magyar pártban képzelik el a jövőben. Az azóta eltelt közel négy hónap alatt a színfalak mögött zajlottak a hárompárti egyeztetések. A szlovákiai magyar választók felé csak annyit kommunikáltak a felek, hogy karácsonyra szeretnék lezárni a tárgyalásokat, és bejelenteni az egyesülésből létrejött új magyar pártot.

Ennek ma lett volna a napja Pozsonyban,

a várt bejelentés helyett azonban csak arról tájékoztattak, hogy nem jutottak közös nevezőre, és továbbra sincs hárompárti megállapodás.

A három közül a legkisebb szubjektum, az Összefogás kedden azzal vádolta meg a Hidat, hogy a gyors megegyezés érdekében ultimátumot adott nekik, és a gyorsaság legfontosabb oka, hogy

a hidas politikusok félnek a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség nyomozóitól,

akik az utóbbi hetekben több az előző, Fico-kormány alatt magas rangú politikai és állami funkciót betöltő személyt is letartóztatottak.

Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke szerint az azonnali megállapodáshoz ragaszkodó Híd politikusainak láthatóan van félnivalója a hatóságoktól, ezért fogalmaztak meg ultimátumot az irányukba. „Mi múlt héten is, és a tegnapi tárgyaláson is azt mondtuk, hogy ha nincs megegyezés, akkor folytassuk januárban vagy februárban, mert méltatlan, hogy ultimátumokkal zsarolja az egyik fél a másikat. Az is méltatlan, hogy becsapjuk a választókat, kiállunk eléjük, és elmondjuk, hogy megegyeztünk, miközben egy sor kérdésben nincs egység, nincs megegyezés” – mondta az Összefogás elnöke.

A Híd és az MKP elnökének szavaiból az derült ki, hogy a két párt az Összefogás nélkül folytatja a tárgyalásokat,

de nem zárták ki, hogy ahhoz később az Összefogás is csatlakozhat. Sólymos László, a Híd elnöke cáfolta, hogy ultimátumot adtak az Összefogásnak, és sajnálja hogy az Összefogás nem tudta elfogadni a megegyezés feltételeit. Hangsúlyozta, hogy a szlovákiai magyarok legszélesebb egységére törekedtek, számukra a megegyezés célja egy erős képviselet megteremtése. „Annak örülök, hogy az MKP-val sikerült megtalálni a közös hangot, és érezzük azt a felelősséget, hogy be kell temetnünk azokat az árkokat, melyek már tíz éve a szlovákiai magyarok között húzódnak. Létre kell hozni egy olyan politikai keretet, egy olyan politikai erőt, amely a szlovákiai magyarokat képviselni tudja, amely erősen tud fellépi a szlovák politikai színtéren” – fogalmazott Sólymos László.

Forró Krisztián, az MKP elnöke reményét fejezte ki, hogy a tárgyalások januárban az Összefogás részvételével tovább folytatódnak. „Nagyon csalódott vagyok, és együtt érzek a felvidéki magyarokkal. Az, amit ma itt láthattak, az semmiképp sem szolgálja a közösségünket. Mindemellett el kell, mondjam, hogy továbbra is azon fogok dolgozni, hogy ez az egység a lehető legszélesebb körben létrejöjjön” – jelentette ki az MKP elnöke, aki nagyon rossz üzenetnek tartja, hogy a magyar közösség élő adásban ilyen képet mutat magáról.

„A cirkuszban jók vagyunk”

– tette hozzá a pártelnök.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Kijev jelenleg csak a szükséges villamosenergia-mennyiség mintegy feléhez jut hozzá, a városban tömeges fűtés- és áramkimaradások sújtják a lakosságot a rekordhidegben – közölte Vitalij Klicsko főpolgármester. Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben. Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cáfolta Trump korábbi kijelentését: "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×