INFORÁDIÓ 
2019. október 17. csütörtök
Hedvig

ukrajna

oroszország

fogolycsere

volodimir zelenszkij

Brüsszel, 2019. június 4. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tartott megbeszélését követő közös sajtóértekezletükön Brüsszelben 2019. június 4-én. Ez Zelenszkij első hivatalos külföldi látogatása a május 20-i beiktatása óta. MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Nem mindenkinek jön be az ukrán elnök békülékenysége

Békülne Oroszországgal Volodimir Zelenszkij – legalábbis egyes kommentátorok így értékelik azokat az apró gesztusokat, amelyeket elődje nem tett volna meg az agresszorként jellemzett Moszkva felé.

Korábban Vlagyimirnek hívták, most már ukránosan Volodimir Zelenszkijként beszélnek az idén megválasztott ukrán elnökről, aki a Forbes magazin szerint sokakat felidegesíthet majd Nyugaton. Főleg azokat az embereket, akiknek az a dolga, hogy „Putyin orosz elnököt Goldfingerként láttassák” – ő volt a megegyező című James Bond-film zseniális főgonosza (akit egyébként a szerző, Ian Fleming egy általa nem kedvelt magyar építészről mintázott).

Zelenszkij abból indul ki, hogy Putyin normalizálni akarja a viszonyt Ukrajnával. Ezért ő hajlandó elfogadni, hogy nemzetközi békefenntartók állomásozzanak az ukrán-orosz határ mentén. Emellett véget kíván vetni a donyecki és luhanszki ipari régióban folyó harcoknak.

Ezért hajlandó a sokat emlegetett minszki békeszerződés ama kitételének is eleget tenni, hogy a szakadárok uralta régiókban szavazást tartsanak. Elődje,

Porosenko volt elnök ellenezte a voksot, mert attól félt, hogy a lázadók teljes autonómiát szereznek és így el tudnak szakadni Ukrajnától.

Zelenszkij a múlt héten Kijevben, az úgynevezett YES fórumon szólalt fel, ahol a Krím kérdését is kerülte. Ennek egyik oka az lehet, hogy Moszkvának nem tetsző módon, idővel szeretné NATO-tagként látni hazáját. A Forbes szerint azonban ehhez lehet, hogy fel kell adnia a Moszkva által elcsatolt Krímet, mert a nyugati szövetség nem vesz fel olyanokat, akiknek területi vitájuk van szomszédaikkal.

Az új ukrán elnök felszólalásában azt sugallta, hogy „boldogabb idők” köszöntenek Ukrajnára. Ehhez különösen az ellenségeskedés leállítására, majd a két, „szakadárok uralta” régió visszaintegrálására lesz szükség.

Ezért az elnök számára első számú feladat lesz a csapatkivonás egyes területekről, majd a szakadár területeken való választások megszervezése.

Mint a Forbes megjegyzi, fennáll a lehetőség, hogy a két régió – amelyek ma a világ által el nem ismert népköztársaságokként említik magukat – az autonómiára szavaz.

A szerző azt sugallja, hogy ettől nem kell félni, mert Ukrajnának van autonómia-tapasztalata. Autonóm köztársaság volt benne a szovjet időkben hozzá került és orosz többségű Krím is, egészen addig, amíg 2014-ben Oroszország el nem csatolta. A lap ugyanakkor nem tér ki a krímieknek az ukrán idők alatti pénzügyi helyzetére, azaz arra, hogy sokan jobb életet láttak a szomszédos Oroszországban.

A cikk megemlíti azt is, hogy az amerikai Trump-kormányzat másképp áll Ukrajnához, mint elődje. Barack Obama nem eszkalálta katonailag a válságot, bár az amerikai külügyminisztérium „héjái” és a szövetségesek azt akarták, hogy élet kioltására alkalmas katonai eszközöket adjon el Ukrajnának. Trump – akit ellenfelei azzal vádolnak, hogy Putyinnal összejátszik – ezt megtette.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (j) köszönti a hazatért ukrán foglyokat a kijevi Boriszpil repülőtéren az Oroszországban fogva tartott ukrán állampolgárokat szállító repülőgép megérkezése után 2019. szeptember 7-én. Ezen a napon megkezdődött az orosz-ukrán fogolycsere, amelynek keretében mindkét fél 35 személyt bocsát szabadon.
MTI/AP/Efrem Lukackij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (j) köszönti a hazatért ukrán foglyokat a kijevi Boriszpil repülőtéren az Oroszországban fogva tartott ukrán állampolgárokat szállító repülőgép megérkezése után 2019. szeptember 7-én. Ezen a napon megkezdődött az orosz-ukrán fogolycsere, amelynek keretében mindkét fél 35 személyt bocsát szabadon. MTI/AP/Efrem Lukackij

Kurt Walker, a kijevi konferencián felszólaló és ukrán ügyekért felelős amerikai külügyi főmegbízott

üdvözölte a nemrég történt ukrán-orosz fogolycserét, de figyelmeztette Zelenszkijt, nem barátkozzon túlzottan Moszkvával.

Az elnök számára azonban nagy nyereség lenne, ha a jobb kapcsolat nyomán az orosz Gazprom több földgázt küldene Ukrajnán át az EU-ba – ezzel megmaradnának a több milliárd dolláros tranzitdíjak. Az ukránokat ebben most megtámogatta az Európai Bíróság, amely gyakorlatilag erre kényszerítette az orosz céget.

Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Kapcsolódó hang

Nem mindenkinek jön be Zelenszkij
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018