eur:
411.21
usd:
392.82
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
2019. április 2-án Londonban készített kép Gavin Williamson brit védelmi miniszterről, akit  Theresa May miniszterelnök 2019. május 1-jén leváltott, mert a napokban bizalmas információk szivárogtak ki a kormány nemzetbiztonsági bizottságának üléséről.
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

Kínos ügy terelheti el a figyelmet a brexitről

„Rögtönítélő bíróság elé állítottak, majd kivégeztek” – így vágott vissza a menesztett brit védelmi miniszter volt főnökének, Theresa May miniszterelnöknek. A Huawei-szivárogtatási botrány egyszerre hasznos eszköz elterelni a figyelmet a brexitről, de egyben olyan ügy, ami még inkább aláássa a brit kormány tekintélyét.

A brit politikai kultúrában szokatlan módon nem marad csendben és tisztára akarja mosni a nevét Gavin Williamson menesztett brit védelmi miniszter. Theresa May kormányfő azután menesztette, hogy a brit Nemzetbiztonsági Tanács üléséről kiszivárgott a hír: az amerikai szövetséges és mások által gyanúsnak tartott Huawei kínai telekommunikációs cég is részt vehet a brit 5G mobilhálózat nem kritikus részeinek építésében.

A hír – hogy May az amerikaiak és egyes miniszterei ellenkezése dacára pályára engedi a Huaweit - egy hete jutott el Telegraph című laphoz. A forrás csak az egy nappal korábbi, magasrangú minisztereknek tartott ülés valamelyik résztvevője lehetett. Köztük volt a védelmi miniszter is, aki másokhoz hasonlóan felesküdött a brit titoktartási törvényre.

May szerdán egy elég kellemetlen hangvételű levélben azt írta Williamsonnak: elbocsájtja, mert „meggyőző bizonyítékot” kapott, hogy ő szivárogtatott és hogy „nem volt más hihető magyarázat a szivárogtatásra”. Hozzátette még, hogy „nagyon komoly és mélységes csalódottságot okozó ügyről van szó... az ön magatartása nem volt olyan, mint más tanácstagoké”.

A konzervatívok ifjú titánjának számító Williamson, aki ismert arról, hogy nem mindig diplomatikus - egyszer például azt mondta: az oroszok fogják be és húzzanak el - hevesen védeni kezdte magát. A gyerekei életére esküdött, hogy nem ő szivárogtatott és azt mondta: egy hivatalos rendőri vizsgálat őt igazolta volna”. Bár a titoktartási törvény megszegése bűncselekményként is felfogható, May kabinetfőnöke azt mondta, nem indul nyomozás.

Williamson ezek után azt is elmondta: May felajánlotta, hogy mondjon le, de ő ezt nem akarta, mert úgy tűnt volna, hogy elismeri bűnösségét. Ezek után még az is közölte, hogy

az, amit csináltak vele olyan, mint „egy rögtönítélő bíróság által elrendelt önkényes kivégzés”.

Williamson pozícióját azonban nem erősítik korábbi, például vehemensen Moszkva-ellenes kirohanásai, annak ellenére, hogy a brit kormány szinte ellenséges viszonyban van az oroszokkal. Az sem vált a javára, hogy elismerte: a szivárogtatás napján 11 percen át beszélt a Telegraph egyik újságírójával, de tagadta, hogy bármit is mondott volna az ülésről.

Williamsont – May korábbi szoros szövetségesét - most visszaküldik a nem kormányképviselők számára fenntartott hátsó parlamenti padsorokba, és helyét első női védelmi miniszterként Penny Mordaunt foglalta el.

Bár brit szakértők korábban tagadták, hogy a Huawei kockázatot jelentene és a kínai állam kémkedhetne eszközein keresztül, a britekre hatalmas nyomás nehezedik az 5G technológiában szintén éllovas Egyesült Államok részéről. Egy biztonsági vezető például a napokban azt mondta: felfüggeszthetik a hírszerzési adatok megosztását Londonnal, ha engedik beszállni a tenderbe a kínaiakat. A hivatalos brit nyilatkozat még várat magára, miközben a Williamson-botrány segíthet elterelni a figyelmet a brexit körüli manőverezésről.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×