A kérdés most az: a török gazdasági bajok magukkal rántják-e a világgazdaságot?

Az év során már több, mint negyven százalékkal meggyengült török líra rekordmélységbe zuhant más valutákkal szemben, miközben

az ankarai kormány „akciótervet” hirdetett a helyzet stabilizálására.

„Intézményeink minden szükséges lépést megtesznek a piaci helyzet megkönnyítésére” - fogalmazott Berat Albayrak pénzügyminiszter, aki szerint a „terv” a valutaromlás által érintett bankok, valamint a kis- és közepes méretű vállalkozások megmentésére összpontosít.

Közben azonban esik a líra, bár egy időre magára talált, amikor a török központi bank lehetővé tette a többi banknak, hogy csökkentsék biztonsági tartalékaikat.

A piacok aggodalommal figyelik, hogy vajon a jelentős hatalmi jogköröket összefogó Recep Tayyip Erdogan elnök képes lesz-e nyugodtabb vizekre kormányozni a török gazdaságot és megfékezni az elszabadult inflációt.

Az aggodalmakat csak fokozza a NATO-szövetséges Egyesült Államokkal elmérgesedett viszony.

Miközben Erdogan a két évvel ezelőtti puccskísérlet támogatásával vádolja Washingtont, és emiatt őrizetben tart egy amerikai hittérítőt, Donald Trump amerikai elnök büntetővámokat vetett ki török termékekre.

Attól tartva, hogy a válság elterjedhet, az ázsiai tőzsdéken masszív veszteségekkel nyitottak a papírok, és eladás indult meg az európai piacokon is.

A török líra, amely 2018 legrosszabban teljesítő valutája,

az év eleje óta már 45 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben.

Erdogan elnök pénteken arra sürgette honfitársait, hogy hazafias tettel váltsák lírára a felhalmozott dollárjaikat és aranyukat, így mentsék meg a nemzeti valutát. Közben Donald Trump megduplázta a török alumíniumra és acélra kivetett védővámokat, amivel közvetlen nyomás alá helyezte a török fizetőeszközt.

Közben szakértők kételkedve figyelik Erdogan pénzpolitikai lépéseit – az elnök unortodox módon azzal számol, hogy a kamatlábak csökkentésével tudja megfékezni az általa „minden gonosz anyjának” nevezett inflációt – írja a Telegraph című lap.

Szakértők szerint viszont éppenséggel 10-15 százalékos kamatlábemelés stabilizálhatná a lírát, és felvetették azt is, hogy megszorításokra lenne szükség.

A török helyzet már lassan kezdi éreztetni hatását külföldön, különösen a magas hozamú, feltörekvő valuták körében – az orosz rubel például két százalékot, a dél-afrikai rand pedig hét százalékot veszített értékéből.