Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

A szlovákok többsége inkább oroszbarát, mint Amerika-párti

A szlovákok többsége inkább oroszbarát, mint Amerika-párti. A Közéleti Kérdések Intézetének visegrádi négyeket vizsgáló felméréséből kiderül, Washingtonban a legkevésbé Szlovákia, a leginkább Lengyelország lakossága bízik meg, míg Moszkvára a leginkább éppen Szlovákia, a legkevésbé pedig Lengyelország lakossága tekint bizalommal.

A Közéleti Kérdések Intézete nevet viselő társadalomkutató intézet szerteágazó felmérést készített a visegrádi négyek egymás közti kapcsolatairól, valamint Szlovákia, Csehország, Magyarország és Lengyelország polgárainak nagyhatalmakhoz fűződő viszonyáról is.

A vizsgált eredmények arra utalnak, hogy a visegrádi négyeken belül a kölcsönös bizalom a lakosság tekintetében Csehország és Szlovákia kapcsolatában a leginkább szembetűnő. „A V4-en belüli kapcsolatok erősek. A legszilárdabb a kötődés a két testvérnemzet, a cseh és a szlovák között, de egyre inkább erősödnek a szlovák-magyar kapcsolatok is” – tájékoztatott Oľga Gyárfášová, az intézet munkatársa.

A felmérés rámutat, hogy a visegrádi országok igencsak különböznek az Amerikai Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz való hozzáállásukban is, annak ellenére, hogy mind a négyen a NATO tagjai. A keleti nagyhatalom iránt Szlovákiában a legerősebb a bizalom, 31 százalékos. Csehországban 17, Magyarországon 16, Lengyelországban mindössze 9 százalék. „Lengyelországban az Oroszországgal szemben érzett bizalmatlanságnak mély történelmi gyökerei vannak” – mondta Gyarfášová,

A szlovákok oroszpártiságában közrejátszhattak a nemzetébresztő Ľudovít Štúr-mozgalom 19. századbeli ruszofil üzenetei, ill., hogy a kommunista rezsim alatt komoly fejlődésen esett át a szlovák mezőgazdaság. Az USA iránti bizalom a négy ország közül egyedül Szlovákiában alacsonyabb (27%) az Oroszország iránti bizalomnál.

A kutatás ezen kívül arra is fényt derített, hogy a visegrádi együttműködést Szlovákiában tartják a legtöbben hasznosnak, a többi országban jóval kevesebben vannak így ezzel. Számszerűsítve: Szlovákiában a lakosság 70, Csehországban 50, Magyarországon 43, Lengyelországban pedig 41 százaléka mondja azt, hogy előnyös a négy állam együttműködése. Mind a négy tagország lakossága elsősorban a kölcsönös gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítését tartja szem előtt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×