A tehergépkocsikra 2005 óta vetnek ki úthasználati díjat, amelyből évente közel öt milliárd euró folyik be a német államháztartásba. Noha Angela Merkel kancellár hivatalba lépése után leszögezte, hogy kormányzása idején szóba se jöhet a útvám bevezetése személyautók esetében, a legkisebb koalíciós partner kitartó ösztönzésére végül is a törvényhozás mindkét háza elfogadta az útadót, amelynek összegét a gépkocsi korától, a motor űrtartalmától és környezetbarát működésétől teszik függővé.
Eddig nem is merült volna fel kifogás a tervvel szemben, csupán megvalósítása körül robbant ki súlyos vita a kormány és az ellenzék között. A bírálók szerint a törvény hátrányos megkülönböztetésben részesíti a külföldieket, márpedig ez ellentétben áll az uniós joggal.
Ezt az Európai Bizottság élén álló Jean-Claude Juncker is így látja, mert - mint a Süddeutsche Zeitung cimü napilapnak adott interjúban hangsúlyozta - a vezetése alatt álló testületnek kétségei vannak afelől, hogy a külföldieket terhelő német autópályadíj jövő évi bevezetése megfelel-e az Európai Unió diszkriminációt tiltó alapelveinek. Juncker utalt arra is, hogy ha a Bizottság kötelességszegést állapít meg, az ügyet az Európai Bíróság elé viszi.
A német közlekedésügyi miniszter megütközéssel nyilatkozott Jean-Claude Juncker bejelentéséről és rámutatott arra, hogy a személyautókra már szinte valamennyi európai országban kivetnek úthasználati díjat és nem látja be, hogy ezt az intézkedést miért ne vezethetné be Németország is. Hozzátette azt is, hogy ha az Európai Bizottságnak kifogása van a tervvel kapcsolatban, részletesen közölje a berlini kormánnyal, hogy mivel nem ért egyet.
A Bizottság elnökének álláspontját a berlini ellenzék saját véleményének megerősítéseként, valamint a közlekedésügyi miniszter csúfos vereségeként értékelte. A terv értelmében egy-egy külföldi autósnak évente átlagosan 74 eurót kell majd a négypályás német utak használatáért fizetnie, de lehetőség nyílik tíz napra, vagy két hónapra érvényes elektronikus matrica megvásárlására is.
Jean-Claude Juncker bejelentése után most a német államfőnek kell eldöntenie, hogy aláírja-e a törvényt, vagy újratárgyalásra visszautalja-e a képviselőházhoz.