Moszkvában úgy tartják, hogy a Nyugat és Washington tüzelte fel a Janukovics ukrán elnök távozását kiharcoló tüntetőket. Az Egyesült Államok azonban nem sokat profitálhat abból, hogy szövetségeseivel együtt rá hárulhat a felelősség, hogy megmentse a csődtől a súlyos költségvetési gondokkal küzdő kelet-európai államot.

Barack Obama elnöksége idején Amerika érezhetően elfordult Európától és az ázsiai-csendes-óceáni térségre kezdett összpontosítani.

A Financial Times szerint erre jó oka is van, mivel a kínai-amerikai rivalizálás lehet a XXI. század legnagyobb geopolitikai sztorija.

Kína és Amerika viszonya egyfajta tudathasadáshoz hasonlítható: egyfelől egymásra utalt kereskedelmi partnerek, másfelől a feltörekvő Kína ösztönösen kihívást akar intézni az Egyesült Államokhoz és mérsékelni az amerikai befolyást Ázsiában, de a nemzetközi porondon is.

Mint az FT a dél-kínai Hajnan-szigeten írt riportjában megjegyzi: a modern nyugati szállodákba vállalati tréningre érkezett kínai dolgozók angol nyelvű és az amerikai üzleti világot idéző szlogeneket viselnek pólóikon. A strandtól nem messze azonban ott található Kína legújabb haditengerészeti bázisa, amellyel - egy népszerű politikai kifejezéssel élve - "kisugározza hatalmát" a dél-kínai tenger térségére.

A II. világháborús japán vereség óta az amerikai haditengerészet úgy kezelte a Csendes-óceánt, mint egy "privát tavat" - írja az FT. A Pax Americana részeként bátorította a szabad-kereskedelmet, ahol tudta, a demokratikus rendszereket, fenntartotta a szabad hajózást és ezzel "hozzájárult az ázsiai gazdasági csodához."

Kína azonban kezdi figyelmen kívül hagyni azt a megállapodást, amit 1972-ben, a nagy nyitás idején Nixon amerikai elnök kötött Mao ce-Tung kínai vezetővel.

Az utóbbi 20 évben rohamléptekkel fejlesztette haditengerészetét, amelyet egyes elemzők "anti-haditengerészetnek" neveznek. Olyan rakétákat, hajókat, és halk tengeralattjárókat állított hadrendbe, amelyek feladata, hogy minél távolabbra kényszerítsék a rivális flottákat a kínai partoktól és általa "Közeli tengereknek" nevezett térségből.

Emögött az húzódik meg, hogy vezető szerepre tör a régióban, de aggódik a tengeri szállítási útvonalak biztonsága miatt.

Történelmi reflex is hajtja Pekinget: még mindig emlékszik a XIX. századi megaláztatásokra, amelyeket a területére behatoló nyugati hatalmaktól elszenvedett. Manapság pedig aggasztónak tartja, hogy az amerikai hajók nagyon közel tudnak merészkedni partjaihoz, és hogy Amerika a vele szövetséges szigetcsoportok segítségével blokkolhatja szállítási útvonalait.

Az új haditengerészetnek diplomáciai szerepe is van: az amerikaiak távolabbra tolásával Kína azt is reméli, hogy aláássa Washington szövetségesi viszonyát Dél-Koreával, a Fülöp-szigetekkel sőt még talán Japánnal is. Ha visszaesik az amerikai befolyás, akkor Kína átveheti a vezető posztot a térségben. A kínai-amerikai haditengerészeti vetélkedés rányomja majd bélyegét a következő évtizedekben a globális politikára - írja a Financial Times.