Egyelőre még nem tudni, pontosan mekkora kárt okoztak a nyugdíjreform elleni tiltakozások Franciaországnak, de a végösszeg valószínűleg több milliárdra rúg majd. Christine Lagarde gazdasági miniszter a múlt héten napi 400 millió euróra, mai árfolyamon közel 110 milliárd forintra becsülte a sztrájkolók által okozott bevételkiesést, a Total olajipari társaság vezetése pedig hétfőn úgy vélte, hogy az olajfinomítók dolgozóinak csaknem egy hétig tartó munkabeszüntetése 100 millió eurós kárt okozott az ágazatnak.

Az olajszektor dolgozói egyébként pénteken szavaztak a sztrájkok felfüggesztéséről, de az időközben leállított finomítók újraindítása több napig is eltarthat. Egyebek mellett ezzel magyarázható, hogy a francia benzinkutak egy része üzemanyaghiány miatt még hétfőn is kénytelen volt zárva tartani. Az ágazat leállása egyébként a lakosság pénztárcáját is érzékenyen érintette, a bonyolultabb ellátás miatt az üzemanyagárak ugyanis helyenként tíz százalékkal emelkedtek meg.

Az élet a dél-franciaországi Marseille-ben is lassan visszatér a normális kerékvágásba, az ottani kikötői munkások ugyanis nem kevesebb, mint harminchárom napon keresztül sztrájkoltak, ami az eddigi számítások szerint legkevesebb 600 millió eurós kárt okozott a gazdaságnak.

Összességében azt lehet mondani, hogy vége a nyugdíjreform elleni tiltakozási hullámnak, az országgyűlés által a múlt héten megszavazott, a nyugdíjkorhatárt 60-ról 62 évre felemelő törvényt Nicolas Sarkozy államfő várhatóan november közepén írja alá. A szakszervezetek ennek megakadályozására november 6-án még egy utolsó, országos szintű tiltakozónapot tartanak, amelytől a szélsőbal amúgy azt reméli, hogy az ismét "lángba boríthatja" az országot.

Egyelőre nem lehet megmondani, mekkora ennek a valószínűsége, az azonban biztos, hogy a kedélyek távolról sem nyugodtak meg Franciaországban. A pilóták és a légi utaskísérők egy része például november 5 és 8-a között sztrájkolni akar, mert egy leendő törvény szerint egyes béren kívüli juttatásaik a jövőben adókötelessé válnak.