Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Naponta több tízmilliárd forintos kár éri Franciaországot

Melyik benzinkútnál lehet tankolni? - a francia média immár negyedik napja erre a fontos kérdésre igyekszik folyamatosan frissített válaszokat adni olvasóinak különleges, elsősorban az internetes kiadásaikban közzétett interaktív térképeken. A kérdés azért is aktuális, mert péntek este megkezdődött a mindenszenteki vakáció, és ilyenkor szokás szerint rengetegen indulnak útnak különböző üdülőcélpontok felé.

Franciaország tizenkét kőolajfinomítójában továbbra is sztrájkolnak a munkások, az üzemanyagraktárak egy részének a blokádja pedig tovább tart. A nyugdíjreform ellen harcolókat nem hatotta meg, hogy a szenátus pénteken megszavazta a törvényt, és azt várhatóan a parlament két háza még a héten véglegesen elfogadja. Újabban azt mondják, megfelelő nyomással a már elfogadott törvényt is vissza lehet vonatni.

A tervezett nyugdíjreform egyik legfontosabb intézkedése a nyugdíjkorhatár fokozatos felemelése 60-ról 62 évre, valamint a közszférában dolgozók járulékának és a magas jövedelmek adójának egyszázalékos növelése. Ezenkívül a teljes összegű nyugdíj a jelenlegi 65 helyett ezentúl 67 évtől jár majd, vagy 41 és fél év munkaviszony után.

Napi 400 millió eurós kár


A kormány mindenesetre egyre komolyabb erőbedobással igyekszik megtörni a sztrájkot: a rendőrök csütörtök óta több olajraktárat szabadítottak fel, a nyugat-franciaországi Bordeaux-ban pedig egy élelmiszer lerakathoz vezető utat kellett "megtisztítaniuk" a tüntetőktől.

Mindeközben a kormányt helyi szinten képviselő prefektusok legalább három olajraktárt rekviráltak az ott dolgozó személyzet egy részével együtt, ami azt jelenti, hogy a létesítményeket többé nem lehet lezárni, a kijelölt munkások pedig nem sztrájkolhatnak, ami ellen a szakszervezetek természetesen tiltakoznak, és bírósághoz is fordultak.

A rekvirálások egyébként egyre gyakoribbá válnak, a második hete szeméttengerben fuldokló Marseille-ben például a szemetesek egy részének kellett kötelezően munkába állniuk.

A gazdasági minisztérium szerint a sztrájk napi 400 millió eurós (több mint 100 milliárd forintos) kárt okoz a francia gazdaságnak, igaz, Marseille-t külön számolják: az ottani kikötői munkások immár lassan harmincadik napja tartó munkabeszüntetése eddig mintegy 600 millió eurót vitt el.

Christine Lagarde pénzügyminiszter egy rádióinterjúban elmondta, bár nehéz a károkat számszerűsíteni, előzetes becslések szerint 200-400 millióra tehető az összeg, az ország nemzetközi megítélésnek romlásáról nem is beszélve.

Vihar előtti csend


Jelenleg egyfajta vihar előtti csend tapasztalható az országban, senki sem tudja, miképpen fog véget érni a sztrájkhullám, csak annyi biztos, hogy a következő országos tiltakozási akciót csütörtökön tartják a szakszervezetek.

Nicolas Sarkozy mindeközben a háttérben az augusztusban beígért és várhatóan novemberben sorra kerülő kormányátalakításra készül. Az utolsó hírek szerint François Fillon jelenlegi kormányfőt várhatóan Jean-Louis Borloo környezetvédelmi miniszter fogja váltani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×