A korai nyugdíj és az állami egészségügyi rendszer miatt az európaiak büszkék voltak eddig társadalmi modelljükre, amely sokban különbözött az amerikai, kemény kapitalizmustól - írja a New York Times.

A japánoknak szabadságuk idején egy hetük van, hogy megnézzék Európát. Az amerikaiakat sem halmozzák el szünnapokkal. Nyugat-Európában azonban eddig szinte kiváltság volt a hosszú nyári vakáció. Példa erre Franciaország, ahol szinte mindenki egyszerre indul meg dél felé augusztusban.

Az amerikai nukleáris védőernyő és a NATO, olcsó honvédelmet jelentett, a magas adókat a bölcsőtől a koporsóig tartó szociális védőháló kiépítésére használták fel Európában.

Most azonban sok európai kormány nagy költségvetési hiánnyal, csökkenő adóbevételekkel és további rossz hírekkel szembesül.
Miközben alacsony a növekedés, és a születési ráta, megnőtt a várható életkor - következésképp Európa nem engedheti meg magának a kényelmes életstílust.

Megszorítások és komoly változások jönnek. A fizetések csökkentése, a nyugdíjkorhatár emelése, a hosszabbodó munkaórák, a juttatások és nyugdíjak csökkentése az egyik válasz - tekint a jövőbe az amerikai lap.

Carl Bildt, a jóléti modelljéről ismert Svédország miniszterelnök is elismeri, hogy Európa "most mentő üzemmódban van, és nagyon gyorsan át kell állnia reform-módba."

Az európaiak egyelőre dühösen reagálnak - példa erre Görögország és a Spanyolországban növekedő elégedetlenség. A pénzügyek félrekezelése pedig törésvonalakat hoz létre a társadalmakban.

A lap idéz egy 25 éves görög közgazdászt, aki egy könyvesboltban kénytelen dolgozni, és nagyon sérti, hogy magas adókat fizet a túlméretezett állami szektor fenntartására.

"Éveken át ülnek az irodáikban, kávézgatnak, beszélgetnek, 50 éves korukban abbahagyják a munkát és kapnak hozzá egy jó kis nyugdíjat" - mondta Arisz Jordanidisz. A nyugdíjhoz közeledők viszont attól félnek, lehet, hogy tőlük már juttatásokat vonnak meg, mert nem lesz elég fiatal, aki fizethetné a járulékot.

Az Európai Bizottság szerint 2050-re megduplázódik a 65 évnél idősebb európaiak száma. Joschka Fischer volt német külügyminiszter azt mondta a lapnak: egy idő után közös európai válasz kell. Nem maradhat úgy, hogy a görögök 55 éves korukban menjenek nyugdíjba, a németek pedig 67 évesen.

Az eurozóna új demokráciáinak, Görögországnak, Spanyolországnak és Portugáliának még nagyobb bajai lehetnek, mert költekező állami rendszert építettek fel az euró biztonságában, most azonban kénytelenek lesznek megváltoztatni a munkanélküliséget magasan tartó, merev foglalkoztatási modelljüket - szól a tengeren túlról a New York Times véleménye.