Az űrszonda kedden Kína északi részén, Belső-Mongólia Autonóm Területen landolt az élő tévéközvetítés szerint.
Kína legutóbb 2020 decemberében hozott kőzetmintákat a Hold Föld felé forduló oldaláról. A mostani küldetés különlegessége, hogy először érkezett vele olyan holdi kőzetminta, amelyet egy szonda a Hold távoli, Földről nem látható oldalán gyűjtött.
Kína az egyetlen ország, amelynek sikerült a Hold távoli oldalán űrhajóval leszállnia.
A tudósok úgy vélik, a minták elemzése sok újdonsággal szolgálhat a Föld kísérőbolygójának keletkezésével kapcsolatban.
Chang’e-6 returned back to earth! Samples from far side of the moon to be retrieved. Source:https://t.co/Vg9dQSC7cy pic.twitter.com/faTYuiX5tB
— CNSA Watcher (@CNSAWatcher) June 25, 2024
A Csang'o-6, amely a kínai Hold istennőről kapta a nevét, május 3-án indult útnak, és június 2-án landolt az Aitken-Déli Pólus medence térségében.
A tudósok szerint a csaknem két hónapos küldetésből kedden hazatért szonda 2,5 milliárd éves vulkanikus kőzeteket hozott magával, de a minták korai meteoritbecsapódások nyomait is viselhetik, amiből a Naprendszer kialakulásáról is következtetéseket lehet majd levonni.
A szonda fúrója és robotkarja segítségével vette a kőzetmintákat.
A Csang'o-6 a hatodik holdi küldetés, amelyet Kína 2007 óta indított. Öt éve a Csang'o-4 volt az első űrszonda, amely leszállt a Hold túlsó oldalán.
