eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ, a CDC által 2022. május 21-én közreadott, 1997-ben ismeretlen helyszínen készített kép egy majomhimlővel fertőzött beteg felsőtestéről. 2022 májusának második felében Európa több országában vettek nyilvántartásba majomhimlővel fertőzött embereket. A hólyagos bőrkiütésekkel és lázzal járó, testnedvekkel terjedő fertőzés nyugat-afrikai eredetű, és először 1985-ben azonosították. A betegség közvetlenül terjed emlősállatról emberre, lefolyása vírustörzstől függően változik.
Nyitókép: MTI/AP/CDC

Globális egészségügyi vészhelyzet állhat elő a majomhimlő miatt

A WHO fontolgatja, hogy ezzel a státusszal adjon nyomatékot a vírus jelentette veszélynek. Ha megtörténik, azzal a koronavírus és a gyermekbénulás elleni küzdelem szintjére kerülhet a fertőzés.

A kérdés azt követően került terítékre, hogy a nyugati államokban meglehetősen elterjedt a betegség: egyes szakértők szerint az, hogy a WHO csak most cselekszik, tovább mélyítheti a gazdag és szegény államok közötti egyenlőtlenségeket a CBS News cikke szerint.

Ha globális egészségügyi veszélyhelyzetről beszélünk, az azt jelenti, hogy az ENSZ egészségügyi ügynöksége szerint olyan, határokat átívelő terjedésről van szó, amellyel szemben összehangolt nemzetközi összefogásra van szükség. A döntésről pénteken szólalhat meg a szervezet.

Furcsállják a most gerjedt aggodalmat

Sok kutató szerint

nem sok gyakorlati jelentősége lesz

annak, ha megteszik a bejelentést - a fejlett országok már most gyorsan cselekszenek annak érdekében, hogy lezárják a fertőzési láncokat.

A WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz a múlt héten már arról beszélt, hogy a jelenleg már több mint 40 országot érintő majomhimlőjárvány szokatlan és aggasztó. Közép- és Nyugat-Afrikában ugyanakkor évtizedek óta betegíti meg az embereket ez a vírus, melynek egyik törzse 10 százalékos halálozási aránnyal bír. Az Európában és Amerikában elterjedt változat esetében ez az arány ugyanakkor mindössze egy százalékos, és eddig nem is érkezett híradás egyetlen halálos áldozatról sem.

"Ha a WHO valóban aggódik a majomhimlő terjedése miatt,

már évekkel ezelőtt összehívhatta volna a sürgősségi bizottságát, amikor az 2017-ben ismét megjelent Nigériában, de senki sem tudta, miért következik be hirtelen több száz megbetegedés.

Kicsit furcsa, hogy a WHO csak akkor hívta össze a szakértőit, amikor a betegség fehér emberek lakta országokban jelent meg" - mondta Oyewale Tomori nigériai virológus, aki több WHO tanácsadó csoportjában is helyet foglal.

Afrikán kívül előforduló nagy számú megbetegedésre egészen az előző hónapig nem volt példa. A kutatók nem bukkantak olyan mutációra a vírusban, amely gyorsabb terjedésre adhatna okot - a WHO egyik vezető egészségügyi szakembere szerint a kitörés oka inkább azonos nemű partnereket választó férfiak részvételével tartott spanyol és belga fesztiválokhoz köthető. A vírus jelenleg főleg ezeknek a férfiaknak a körében terjed, illetve a velük egy háztartásban élők, valamint a majomhimlős betegeket kezelő egészségügyi dolgozók vannak valódi veszélynek kitéve. A legtöbben heteken belül spontán gyógyulnak a láz és a kiütések jellemezte állapotból.

Mélyül a szakadék

A vírus 42 olyan országban van most ott, ahol korábban nem volt jellemző terjedése, a 3300 eset 80 százalékát Európából jelentették.

Afrikában idén 1400 eset volt már 62 halálos áldozattal.

David Fidler, a Külkapcsolatok Tanácsának globális egészségüggyel foglalkozó főmunkatársa szerint a WHO új keletű figyelme a majomhimlő Afrikán túli terjedése idején akaratlanul is súlyosbíthatja a már a koronavírus kapcsán is tapasztalt, gazdag és szegény országok közötti szakadékot.

"Lehetnek valós okai annak, hogy a WHO csak akkor lépett, amikor a majomhimlő fejlett országokban kezdett el terjedni, de a szegény országok számára ez kettős mércének tűnik. Hacsak az afrikai kormányok nem kérnek kifejezetten majomhimlő elleni oltóanyagot, egy kicsit lekezelőnek tűnhet, hogy azért küldjük a vakcinát, mert a Nyugat érdeke, hogy megakadályozza a majomhimlő exportját" - mondta Fidler: szerinte a globális közösség még azért küzd, hogy a világ szegényei be legyenek oltva a koronavírus ellen, és nem tiszta, hogy az afrikaiak egyáltalán akarnak-e majomhimlő elleni vakcinát, mikor a malária és a HIV nagyobb problémát jelent számukra.

A WHO a mundér becsületét féltheti

A WHO igyekezetének köze lehet ahhoz, hogy a koronavírust mindössze 2020 márciusában kiálították ki globális vészhelyzetnek - később sokan bírálták a szervezetet azért, hogy lassan cselekedett. Most nem akar ismételten ebbe a hibába esni.

Salim Abdool Karim, a dél-afrikai KwaZulu-Natal Egyetem epidemiológusa és rektorhelyettese szerint a WHO-nak és másoknak valóban többet kell tennie a majomhimlő megállításáért, de

nincs meggyőződve arról, hogy a globális vészhelyzet kihirdetése segítene.

"Van egy helytelen elképzelés, miszerint Afrika szegény, tehetetlen kontinens, holott valójában tudjuk, hogyan kell kezelni a járványokat. Lehet, hogy Európában vakcinákra van szükség a majomhimlő megállításához, de mi itt nagyon egyszerű intézkedésekkel tudtuk megfékezni" - mondta Abdool Karim. Szerinte a járvány megállítása olyan tényezőkön múlik, mint a terjedés felügyelete, a betegek elkülönítése és az ismeretterjesztés.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×