eur:
411.21
usd:
392.72
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Vicki Shephard, az Észak-Queenslandi Vadvédelmi Központ egyik alkalmazottja kezében tartja egy kimúlt, repülő rókának is nevezett gyümölcsevő denevér tetemét a Queensland állambeli Cairnsban 2018. november 27-én. Az állattal hőguta végzett. A rendkívüli hőség következtében denevérek ezrei potyogtak le fákról, komoly egészségügyi kockázatot okozva az ausztrál városban.
Nyitókép: MTI/EPA/AAP/Marc McCormack

Újabb pandémiás veszély: a Kemenesi Gábor izolálta Lloviu-vírus itt van Magyarországon is

A filovírus család tagja az ebola közeli rokona, brit kutatók és Kemenesi Gábor most először tudták izolálni.

A többi filovírus, közte a Marburg-vírus Afrikában fordul elő, ám a Lloviut (LLOV) Európában sikerült kimutatni: 2002-ben azonosították genetikai anyagán, RNS-én keresztül a spanyolországi Schreiber-denevérekben, majd ezt követően kimutatták magyarországi denevérekben is a MedicalXpress cikke szerint.

A vírus zoonózissal képes terjedni, azaz állatról emberre is átléphet, ettől pedig nagy a jelentősége a világ közegészségügye számára is. A mezőgazdaságban, társállatként és a természetes környezetben is szoros kapcsolatban állunk az állatokkal: ez még inkább így van az utóbbi években, amikor számos vadon élő állat természetes élőhelyének folyamatos pusztulása és behatolása miatt. Az Egészségügyi Világszervezet szerint zoonózisok teszik ki az összes újonnan azonosított fertőző betegség nagy százalékát, valamint számos már létező betegséget.

Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem/Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa vezette azt a csapatot, amely Simon Scott és Nigel Temperton, a Medway School of Pharmacy vírusos pszeudotíniával foglalkozó részlegének tagjaival egészült ki. A vizsgálat részeként denevérszérumokkal végeztek antitest-kimutatási kísérleteket, még mielőtt magát a vírust izolálták volna. Az izolálás a magyar laboratóriumban történt meg a legutolsó olyan denevérből, amelyik LLOV-pozitívnak bizonyult.

A csapat felfedezte, hogy a Lloviu képes emberi sejteket megfertőzni és szaporodni is: ez aggodalomra ad okot az Európában való esetleges széles körű terjedéssel kapcsolatban, és azonnali vizsgálatokat sürget. Azt is kimutatták, hogy a LLOV és az Ebola között

nincs antitest-keresztreaktivitás,

ami arra utal, hogy a meglévő Ebola-vakcinák nem biztos, hogy védelmet nyújtanak a Lloviu ellen, ha az emberre is átterjedne.

Simon Scott egy európai denevérvirológusokból álló konzorciumot hozott létre, amely Európa-szerte további alapvető kutatásokat végez a Lloviu-vírus emberre gyakorolt kockázatáról, valamint más víruscsaládokról, köztük a koronavírusokról és a veszettséget okozó lizsavírusokról, amelyek denevérekben is előfordulnak.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×