Infostart.hu
eur:
355.72
usd:
313.52
bux:
139389.56
2026. június 24. szerda Iván
Vicki Shephard, az Észak-Queenslandi Vadvédelmi Központ egyik alkalmazottja kezében tartja egy kimúlt, repülő rókának is nevezett gyümölcsevő denevér tetemét a Queensland állambeli Cairnsban 2018. november 27-én. Az állattal hőguta végzett. A rendkívüli hőség következtében denevérek ezrei potyogtak le fákról, komoly egészségügyi kockázatot okozva az ausztrál városban.
Nyitókép: MTI/EPA/AAP/Marc McCormack

Újabb pandémiás veszély: a Kemenesi Gábor izolálta Lloviu-vírus itt van Magyarországon is

A filovírus család tagja az ebola közeli rokona, brit kutatók és Kemenesi Gábor most először tudták izolálni.

A többi filovírus, közte a Marburg-vírus Afrikában fordul elő, ám a Lloviut (LLOV) Európában sikerült kimutatni: 2002-ben azonosították genetikai anyagán, RNS-én keresztül a spanyolországi Schreiber-denevérekben, majd ezt követően kimutatták magyarországi denevérekben is a MedicalXpress cikke szerint.

A vírus zoonózissal képes terjedni, azaz állatról emberre is átléphet, ettől pedig nagy a jelentősége a világ közegészségügye számára is. A mezőgazdaságban, társállatként és a természetes környezetben is szoros kapcsolatban állunk az állatokkal: ez még inkább így van az utóbbi években, amikor számos vadon élő állat természetes élőhelyének folyamatos pusztulása és behatolása miatt. Az Egészségügyi Világszervezet szerint zoonózisok teszik ki az összes újonnan azonosított fertőző betegség nagy százalékát, valamint számos már létező betegséget.

Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem/Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa vezette azt a csapatot, amely Simon Scott és Nigel Temperton, a Medway School of Pharmacy vírusos pszeudotíniával foglalkozó részlegének tagjaival egészült ki. A vizsgálat részeként denevérszérumokkal végeztek antitest-kimutatási kísérleteket, még mielőtt magát a vírust izolálták volna. Az izolálás a magyar laboratóriumban történt meg a legutolsó olyan denevérből, amelyik LLOV-pozitívnak bizonyult.

A csapat felfedezte, hogy a Lloviu képes emberi sejteket megfertőzni és szaporodni is: ez aggodalomra ad okot az Európában való esetleges széles körű terjedéssel kapcsolatban, és azonnali vizsgálatokat sürget. Azt is kimutatták, hogy a LLOV és az Ebola között

nincs antitest-keresztreaktivitás,

ami arra utal, hogy a meglévő Ebola-vakcinák nem biztos, hogy védelmet nyújtanak a Lloviu ellen, ha az emberre is átterjedne.

Simon Scott egy európai denevérvirológusokból álló konzorciumot hozott létre, amely Európa-szerte további alapvető kutatásokat végez a Lloviu-vírus emberre gyakorolt kockázatáról, valamint más víruscsaládokról, köztük a koronavírusokról és a veszettséget okozó lizsavírusokról, amelyek denevérekben is előfordulnak.

Címlapról ajánljuk
Aszály: dermesztő a kárigény a szakértő szerint – még a tehenek fejét is hiába hűtik

Aszály: dermesztő a kárigény a szakértő szerint – még a tehenek fejét is hiába hűtik

A következő napok kánikulai időjárása komoly bevételkiesést jelent a gazdáknak. Az extrém meleg a haszonállatokat is megviseli, rosszabbul tejelnek és alig híznak ilyenkor. Az aszály is súlyosbodik, holott szénából már most sincs elég – mondta el az InfoRádióban Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője.

N. Rózsa Erzsébet: teljesen ellentétes Hamenei nézeteivel, ezért valószínűleg nem is volt iráni atomprogram

Az idén februárban likvidált ajatollah volt a gátja azoknak a törekvéseknek, hogy Iránban az atomfegyverek irányába tegyenek lépéseket, mert azok nem illeszkedtek a vezető életfilozófiájához – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az egyetemi tanár. A Közel-Kelet-szakértő szerint ha kiderült volna, hogy Ali Hamenei ebben hazudik, azt a egész rendszer nem viselte volna el.
inforadio
ARÉNA
2026.06.24. szerda, 18:00
Novák Zoltán
a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×