Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Vicki Shephard, az Észak-Queenslandi Vadvédelmi Központ egyik alkalmazottja kezében tartja egy kimúlt, repülő rókának is nevezett gyümölcsevő denevér tetemét a Queensland állambeli Cairnsban 2018. november 27-én. Az állattal hőguta végzett. A rendkívüli hőség következtében denevérek ezrei potyogtak le fákról, komoly egészségügyi kockázatot okozva az ausztrál városban.
Nyitókép: MTI/EPA/AAP/Marc McCormack

Újabb pandémiás veszély: a Kemenesi Gábor izolálta Lloviu-vírus itt van Magyarországon is

A filovírus család tagja az ebola közeli rokona, brit kutatók és Kemenesi Gábor most először tudták izolálni.

A többi filovírus, közte a Marburg-vírus Afrikában fordul elő, ám a Lloviut (LLOV) Európában sikerült kimutatni: 2002-ben azonosították genetikai anyagán, RNS-én keresztül a spanyolországi Schreiber-denevérekben, majd ezt követően kimutatták magyarországi denevérekben is a MedicalXpress cikke szerint.

A vírus zoonózissal képes terjedni, azaz állatról emberre is átléphet, ettől pedig nagy a jelentősége a világ közegészségügye számára is. A mezőgazdaságban, társállatként és a természetes környezetben is szoros kapcsolatban állunk az állatokkal: ez még inkább így van az utóbbi években, amikor számos vadon élő állat természetes élőhelyének folyamatos pusztulása és behatolása miatt. Az Egészségügyi Világszervezet szerint zoonózisok teszik ki az összes újonnan azonosított fertőző betegség nagy százalékát, valamint számos már létező betegséget.

Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem/Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa vezette azt a csapatot, amely Simon Scott és Nigel Temperton, a Medway School of Pharmacy vírusos pszeudotíniával foglalkozó részlegének tagjaival egészült ki. A vizsgálat részeként denevérszérumokkal végeztek antitest-kimutatási kísérleteket, még mielőtt magát a vírust izolálták volna. Az izolálás a magyar laboratóriumban történt meg a legutolsó olyan denevérből, amelyik LLOV-pozitívnak bizonyult.

A csapat felfedezte, hogy a Lloviu képes emberi sejteket megfertőzni és szaporodni is: ez aggodalomra ad okot az Európában való esetleges széles körű terjedéssel kapcsolatban, és azonnali vizsgálatokat sürget. Azt is kimutatták, hogy a LLOV és az Ebola között

nincs antitest-keresztreaktivitás,

ami arra utal, hogy a meglévő Ebola-vakcinák nem biztos, hogy védelmet nyújtanak a Lloviu ellen, ha az emberre is átterjedne.

Simon Scott egy európai denevérvirológusokból álló konzorciumot hozott létre, amely Európa-szerte további alapvető kutatásokat végez a Lloviu-vírus emberre gyakorolt kockázatáról, valamint más víruscsaládokról, köztük a koronavírusokról és a veszettséget okozó lizsavírusokról, amelyek denevérekben is előfordulnak.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×