Emberiesség elleni bűncselekmények (a polgári lakosság elleni súlyos és indokolatlan erőszak alkalmazása), háborús bűncselekmények (1949, genfi jegyzőkönyv) és népirtás (szándékbűncselekmény egy egész csoport kiirtására, nehezen bizonyítható - 1948-as egyezmény). Az orosz-ukrán háborúban szemben álló felek ezekkel vádolják egymást, a másik bizonyítékait természetesen hamisítványoknak minősítve.

A nemzetközi jog mindhárom bűncselekményt pontosan definiálja, ugyanakkor a bizonyítás és a büntetés már sok gyakorlati akadályba ütközik - mondta az InfoRádiónak nyilatkozó nemzetközi jogász, Vizi Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének egyetemi docense.

"A népirtás tilalmáról szóló egyezményt nagyon sok ország aláírta és ratifikálta, vállalva, hogy a saját joghatósága alatt üldözi az ilyen cselekményeket. A velük kapcsolatos vizsgálatot azon ország hivatott lefolytatni, amelynek állampolgára vagy amelyiknek nemzetiségéhez tartozik" a szenvedő közösség - tisztázta Vizi Balázs.

A római statútummal a nemzetközi közösség létrehozta a Nemzetközi Büntetőbíróságot, amelyiknek elvileg lenne joghatósága az ilyen ügyekben, de Oroszország ezt nem ratifikálta – ahogy egyébként Ukrajna sem –, tehát a háborúban érintett tetteseket aligha adnák ki, igaz, Ukrajna nyilatkozott arról, hogy a területén érvényes lehet a büntetőbíróság joghatósága.

"Ha tehát népirtás történt volna Ukrajna területén, eljárhatna a Nemzetközi Büntetőbíróság" – ezt már Hoffmann Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének egyetemi docense tisztázta.

Felmerülhet még viszont Vizi Balázs szerint ad hoc bíróság felállítása, ha erről az ENSZ Biztonsági Tanács dönt, de ennek is csekély az esélye, mert a BT-ben Oroszország is ott ül.

Hogy a háborús események során készülő videók, képek hogyan, mikor és ki által értelmezhetők – ha ugyan valóságosak –, arról azt mondta, manapság nagyon könnyen lehet manipulálni bármilyen felvételt, ennek ellenére ezek a videók inkább segítik a bizonyítást, ha ugyanis személyek beazonosíthatók felvételeken, illetve fellelhetők tanúk a videóval kapcsolatban, annak lehet szerepe, hiszen kiderülhet, hogy egy adott jelenet valós eseménysort rögzített-e.

De nehéz-e elképzelni, hogy ha Oroszország népirtást követett el Ukrajna területén, Vlagyimir Putyin orosz elnök felelősségre vonható? Erre válaszolva Vizi Balázs azt mondta, hivatalban lévő államfő ellen is lehet eljárást indítani, a szudáni elnök, Omar el-Besir volt ilyen helyzetben, ennek ellenére az államfői immunitás és az adott ország védelme akadályt gördíthet elé.

"Vlagyimir Putyin felelősségének érvényesítése akkor reális, ha Putyin már nem az Orosz Föderáció elnöke" - fejtegette. Szkeptikus ebben az ügyben.

Hoffmann Tamás szerint sem könnyen bizonyítható az egyes esetek mögötti speciális népirtási szándék, a "sok halott" önmagában a népirtást nem bizonyítja.

Sok mindenre viszont van bizonyíték: a bucsai atrocitásoknál vannak rögzített beszélgetések orosz katonák között.

Kiemelte még, hogy a népirtás büntetésénél az elkövetőknél mindig erősebben büntetik az elrendelőket.