Infostart.hu
eur:
385.08
usd:
331.26
bux:
123168.85
2026. március 4. szerda Kázmér
A Merck & Co. közreadta dátum nélküli kép a multinacionális amerikai gyógyszergyártó által az új koronavírus okozta Covid-19 betegség ellen kifejlesztett molnupiravir nevű kísérleti gyógyszerről. A Merck & Co. 2021. október 11-én kérelmezte az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeletnél (FDA) a molnupiravir egészségügyi veszélyhelyzetben történő használatának engedélyezését.
Nyitókép: MTI/EPA/Merck & Co.

Antivirális Covid-tabletták: ez lehet a megoldás, de vannak még nyitott kérdések

A közelmúltban két gyártó szeréről is kiderült, hogy a megfertőzöttek esetében a súlyos koronavírus kialakulásának rizikóját csökkenti klinikai kísérletekben, de számos kérdésre keresik még a választ a kutatók.

Nagy-Britannia már engedélyezte is a Merck molnupiravirját: ehhez egyetlen hónapra volt szükségük csak azt követően, hogy a gyártó bejelentette, a Lagevrio nevű szer felére csökkenti a koronavírus-fertőzés súlyosra fordulásának kockázatát.

Egy nappal a brit jóváhagyás után a Pfizeren volt a nagy bejelentés sora: a Paxlovid nevű, szintén szájon át szedhető antivirális szerük 89 százalékkal csökkenti a súlyos állapot kialakulásának kockázatát. Ha a gyakorlat azt bizonyítja be, amit a klinikai kísérletek ígérnek, az mindent megváltoztathat a Covid kezelésében. Az eddigi antivirális szerek nemcsak drágák voltak, hanem kórházban lehetett csak őket alkalmazni (a favipiravir esetében, mely az egyetlen, hazánkban jelenleg is otthon szedhető szer, végül nem sikerült bebizonyítani a hatékonyságot). Az új szerek olcsók és otthon szedhetők, de vajon eljutnak-e oda, ahol a legnagyobb szükség van rájuk?

Halálozással kapcsolatos adatok még nincsenek

A cégek sajtóközleményei szerint mind a két gyógyszer akkor hatékony, ha a tünetek megjelenése után közvetlenül elkezdjük szedni – írja a Nature, de amíg a teljes kutatási anyag nyilvános nem lesz, vannak kérdések például a klinikai kísérletek résztvevőinek életkorát és etnikai hovatartozását illetően.

Az is fontos tudnivaló, pontosan mikor kezdődött el a résztvevők kezelése a tünetek megjelenését követően. A kísérletekben részt vevők száma túl alacsony volt ahhoz, hogy a halálos kimenetellel kapcsolatosan is információkhoz juthassunk, az azonban tény, hogy a két kísérlet résztvevői közül senki sem halt meg a betegségben. És természetesen érdekes még az átvitel kérdése is. Ha azt is meg tudják akadályozni, az oltásokkal együtt már erős fegyverünk lehet a koronavírus ellen.

Nem mindenki kaphatja őket

A szerek hatékonyságuk mellett biztonságosnak is bizonyultak,

nem számolt be egyik kísérlet sem komoly mellékhatásokról.

A Merck molnupiravirját mindössze öt napig kell szedni, ez idő alatt a vírus replikációja során mutációkat visz be a vírus genomjába, végül annyi hibát okoz, hogy a vírus nem képes tovább élni. A rövid szedési idő ellenére lehet, hogy terhességkor így sem lesz alkalmazható a gyógyszer, mivel a magzatra gyakorolt esetleges hatása nem ismert.

A Paxlovid egy olyan enzim gátlásával hat, amely egyes vírusfehérjék végleges, funkcionális formába történő feldolgozásához szükséges. A gyógyszer egy vírusellenes szer és egy másik, ritonavir nevű gyógyszer kombinációja, amely segít megakadályozni, hogy a májban lévő enzimek lebontsák a vírusellenes szert, mielőtt annak esélye lenne hatástalanítani a koronavírust. A ritonavir, amely egyes HIV-kezelési koktélok alkotóeleme, befolyásolhatja, hogy a szervezet hogyan metabolizál egyes más gyógyszereket. Számos gyógyszert nem szabad vele együtt adni, köztük olyanokat is, amelyeket általában szívbetegségek kezelésére, az immunrendszer elnyomására és fájdalomcsillapításra használnak.

Az aggodalomra okot adó variánsokkal szembeni hatékonyság kérdése is fehér folt egyelőre. Ezeket főként a tüskefehérjén kialakuló mutációk különböztetik meg egymástól, és egyelőre nem tudjuk, ezekkel szemben működik-e két szert. A molnupiravirral kapcsolatosan annak aggálya is felmerült, hogy esetleg a mutációk beiktatásával saját maga hoz létre egy veszélyes variánst, ami elméletileg elképzelhető, de elég valószínűtlen.

A rezisztencia is kérdés

Az is aggodalmat okozhat, hogy a koronavírus esetleg rezisztenssé válik a terápiára: ezért gondolják azt a kutatók, hogy gyógyszerek kombinációjával kell kezelni a megbetegedést. Ha valakinél azt tapasztalják, nem hatnak a szerek, lényeges lesz kideríteni, hogy ennek hátterében rezisztencia áll-e.

A Merck alacsony és közepes jövedelmű országok rendelkezésére fogja bocsátani a molnupiravir gyártásához szükséges receptet és tudnivalókat, hogy ezek az országok is elérhessék majd a szert, a Pfizerrel jelenleg tárgyalások folynak a generikus gyártásról.

De nemcsak az elérhető mennyiség állhat útjába annak, hogy mindenki megkaphassa a szert, akinek szüksége van arra, hanem a tesztkapacitás is. Fontos a korán elvégzett teszt gyors eredménnyel: sok helyen a két faktor közül egyik sem garantált. Aggasztó az is, ahogyan a tehetős országok hatalmas mennyiségeket rendelnek a szerekből: óhatatlanul a vakcinafelhalmozás jut az ember eszébe, annak tragikus következményeivel pedig ma már kénytelenek vagyunk együtt élni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Cikkünk frissül.

N. Rózsa Erzsébet az Arénában: Irán esélye az lehet, ha Donald Trumpnak „ennyi elég”

Az Irán ellen indított háború a legtöbb elemző szerint is addig tarthat, ameddig az amerikai elnök úgy érzi, hogy eléri, amit akart – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×