Banglades vidéki területein végezték el azt a randomizált kutatást, amely a korábban laboratóriumi körülmények közt elért eredményeket megerősítve bizonyította be, hogy a maszkok, azok közt is különösen a sebészi maszkok hatása a járvány terjedésére jelentős. Most valós körülmények közt és igen nagy számú mintán vizsgálva bizonyosodott be, mennyire hatékony ezeknek az eszközöknek a járvány továbbterjedését korlátozó hatása, írja az NBC.

"Ezek valós adatot, amelyek a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit a valóságban ellenőrizték. A világban élő emberek tevékenységét figyeltük meg, hogy lássuk, rá tudjuk-e venni őket a maszkviselésre, és hogy ez működik-e" – mondta Laura Kwong, a Kaliforniai Egyetem környezet-egészségügyi tudományok adjunktusa, a tanulmány egyik társszerzője. A kutatást a Yale és a Stanford Egyetem munkatársai vezették, eredményeiket pedig a múlt héten jelentették meg szakértői ellenőrzés előtt.

Kampány a maszkviselésért

A kutatás eredményei fontos támpontot jelenthetnek azon országok számára, amelyek különböző korlátozások és egyéb intézkedések bevezetésével igyekeznek a vírus terjedését korlátozni, de a magasabb átoltottsággal rendelkező, azonban a delta variánssal küzdő államok számára ugyanennyire jelentőségteljesek. Mushfiq Mobarak, a Yale professzora a kutatás társszerzője szerint a kérdés az volt, hogy ha az embereknek maszkokat osztanak ki, akkor hordani fogjak-e azokat, és ha igen, az hoz-e eredményt a járvány kezelésben. Tavaly novemberben kezdték a megfigyeléseket hatszáz faluban, ahol összesen több mint 340 ezer ember él. Öt hónapig figyelték a járvány alakulását a helyszíneken azt követően, hogy elindították a maszkviselést ösztönző programot:

a háztartások számára ingyenesen biztosítottak maszkokat, melyek viselésének fontosságára felhívták a figyelmet, igyekeztek a közösségen belül a maszkhordást minél jobban terjeszteni.

A maszkviselési kampánnyal elért nagyjából 178 ezer ember körében 30 százalékkal nőtt meg a maszkviselési hajlandóság és legalább tíz hétig ki is tartott ez. A program kezdetétől körükben 11,9 százalékkal esett vissza a tünetes és 9,3 százalékkal a tünetmentes fertőzöttek száma. Mobarak szerint ez is azt mutatja, mekkora a maszkviselés jelentősége. Főként az idősebb felnőttek körében csökkent a tünetes megbetegedések száma, és a sebészi maszkot viselőket jobban védte az eszköz, mint a textilmaszkot hordókat.

Máshol még eredményesebb lehet

Az eredmények azokban az országokban, ahol sokkal több időt töltenek az emberek zárt térben, mint Bangladesben, még jelentősebbek lehetnek. Mobarak szerint ezeken a helyeken fontos lenne kiemelni, hogy az emberek ne csak eltakarják, hanem maszkkal, lehetőleg sebészivel takarják el a szájukat.

Ajay Sethi, a Wisconsin-Madison Egyetem epidemiológusa és a népegészségügyi tudományok docense a kutatást lenyűgözőnek nevezte. Hozzátette, hogy a projekt bebizonyította: a közösségekben hatékonyan lehet stratégiákat alkalmazni a maszkhordás elterjedtségének megváltoztatására.

"A normatív viselkedést kell megcélozni.

Nemcsak a maszkok használatát kell elfogadtatni, hanem annak megértését is, hogy miért kell maszkokat használni,

és annak megerősítését, hogy a vírus komoly dolog" – mondta.

A kutatók Ázsiában és a szubszaharai Afrikában tervezik folytatni a felméréseket, most már a tünetmentes terjedésre koncentrálva.

A maszk magában kevés

Isaac Bogoch, a Torontói Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó docense szerint a kutatás megerősíti a maszkok hatékonyságáról eddig ismert adatokat, de hangsúlyozta, hogy az embereknek úgy kell tekinteniük a maszkokra, mint a koronavírus terjedésének megállításához szükséges számos eszköz egyikére.

Azt mondta: "Szükségünk van védőoltásokra, az épületek jobb szellőzésére, a tömeges tesztelésekre, a távolságtartásra – a védekezés minden eszközére. A maszkok mindenképpen segítenek, de a világjárványból nem tudunk csak azokkal kikerülni."

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!