Bár teljesen nem lehet kiküszöbölni annak veszélyét, hogy a koronavírus-világjárványt később még kövesse pandémia, a rizikó sokat csökkenhet, ha változtatunk azon, ahogyan általánosságban véve interakcióba kerülünk az állatokkal, állítják cambridge-i kutatók.
Hiba azt hinni, hogy csak az egzotikus fajok jelentenek veszélyt az emberre, írja a The Guardian. "Különösen a nyugati világban azt képzeljük, hogy ez tőlünk távoli dolog, egzotikus jelenség, amely másokat érint. Feltételezem, hogy a legtöbb embernek nem az élelmiszerboltban vásárolt vadhús jut eszébe - ami természetesen vadállat -, hanem valami egészen egzotikus dolog" - mondta a tanulmány vezető szerzője, Silviu Petrovan, a cambridge-i egyetem állatorvos és vadon élő állatok szakértője.
Máshol a legnagyobb a veszély
Persze az egzotikus állatok is szerepet játszanak a folyamatban, de annak számos más faktora is van, közte a vadon élő állatok tenyésztése és kereskedelme; állattenyésztés; egzotikus állatok nemzetközi kereskedelme háziállatként; valamint az ember által a vadon élő állatok élőhelyére történő behatolás.
Egy másik kutatás éppen azt próbálta számszerűsíteni, hogy mekkora esélye van annak, hogy emlősökről emberekre kerüljenek át vírusok. Több mint 800 emlősfaj esetében vizsgálták meg 226 olyan vírus előfordulását, amelyek zoonotikusak, azaz az embert is meg tudják fertőzni. A kutatás megállapította, hogy
a vadon élő állatok kereskedelmének keretében gazdát cserélő emlősökben volt a legmagasabb, mintegy 75 százalékos a zoonotikus vírusok előfordulásának aránya.
A nem forgalmazott vadon élő emlősök sem maradtak el messze mögöttük 63 százalékkal, a háziasított emlősök pedig 51 százalékkal. A kutatást vezető Shivaprakash Nagaraju szerint épp ezért a vadon élő állatok kereskedelmének kell a legnagyobb figyelmet szentelni járványmegelőzési szempontból.
Bár korábbi kutatások a rágcsálókat és a denevéreket tartották a legveszélyesebbeknek vírushordozás szempontjából, Nagaraju és kollégái szerint a patás állatok és a főemlősök jelentenek nagyobb kockázatot.
Sokféle javaslat létezik
Jogos azonban a kérdés: hogyan tehetünk az ellen, hogy újabb vírusátlépés történjen emberre? A cambridge-i kutatók egy 161 lehetőségből álló listát állítottak össze, melyek közt egyszerűbb és komplexebb javaslatok is vannak. Az egyszerűbbek közé tartoznak a következők:
- a gazdák ösztönzése az állatok emberektől való távol tartására,
- a vadon élő állatok és a háziállatok elkülönítése,
- annak biztosítása, hogy a vágóhidakon dolgozó emberek megfelelő egyéni védőfelszerelést kapjanak.
Sokkal nehezebb és költségesebb lehet ugyanakkor más módszerek bevezetése, például a következőké:
- az állategészségügy javítása a gazdaságokban az állománysűrűség korlátozásával,
- a biológiai biztonság és a felügyeleti intézkedések fokozásával,
- valamint az állati termékek fogyasztásának csökkentésével.
A magatartásnak is változnia kell
"Rengeteg dolog van, amit valójában nem is nehéz megvalósítani, de óriási előnyökkel járna a biztonságunk növelése szempontjából" - mondta Petrovan. "De ha már a költségeknél tartunk, nézzük meg a jelenlegi pandémia költségeit, melyek katasztrofálisak voltak, mind az emberi életek és az emberi szenvedés, mind pedig a gazdaság szempontjából. Ezért van értelme, hogy elkezdjük alaposabban megvizsgálni, hogy mit teszünk."
A vadon élő állatok kereskedelmével való foglalkozás csak a probléma egy részét fogja kezelni, tette hozzá Nagaraju. "Fontos, hogy a fogyasztói gondolkodásmódnak meg kell változnia -
a fogyasztók azok, akik ezt a keresletet megteremtették.
Ha nem változtatunk az életmódunkon, akkor ez egy véget nem érő történet marad" - mondja.