Infostart.hu
eur:
389.61
usd:
338.51
bux:
121718.08
2026. március 28. szombat Gedeon, Johanna
Neumann-Mészáros Melinda székesfehérvári háziorvos oltáshoz készíti elő az AstraZeneca koronavírus elleni vakcináját Esze Tamás utcai rendelőjében 2021. március 17-én.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Mintha valami gond lenne az oltott szervátültetetteknél

Az immunhiányos állapot esetén orosz ruletthez hasonló, hogy megjelennek-e a vérben az antitestek: egy amerikai kutatás annak igyekszik utánajárni, mire számíthatnak ők.

Az immunhiányos állapotú és autoimmun betegséggel küzdő emberek az első vakcinakísérletekből kimaradtak, pedig esetükben nagyon fontos tudni, alapbetegségük miként hat ki az oltásokra. A Johns Hopkins Egyetem kutatásból már kiderült, hogy a szervátültetetteknek csak mintegy fele termel antitesteket két adagnyi koronavírus elleni oltás felvételét követően.

Jó hír az érintettek számára, hogy az immunválasz esetükben másképp zajló módjának megértésére kutatás kezdődött Amerikában, írja az NBC. Az önkénteseket az oltás felvételét megelőzően, illetve azt követően is vizsgálják fogják, a vérteszteket a második oltás után 3-4 héttel, majd 6, 12 és 24 hónappal is elvégzik. Az immunhiányos és autoimmun beteg résztvevők eredményeit egészségesekével vetik össze. Az eredmények a rákos betegek és az immunrendszert elnyomó gyógyszereket szedők számára is fontos információkat nyújtanak majd.

Emily Ricotta, a kutatás vezetője szerint óriási az érdeklődés programjuk iránt, több mint 500-an jelentkeztek már arra. Tervei szerint a közeljövőben gyermekek bevonásával egészülhet ki az, mivel a Pfizer oltása Amerikában már 12 éves kortól adhatóvá vált. Célja az, hogy az immunszuppresszált állapotú emberek pontosabban érthessék meg, esetükben milyen hatása lehet az oltásnak, így magabiztosabban dönthessenek arról, mennyiben változtatnak a koronavírus miatti óvintézkedések betartásán az oltás felvételét követően.

"Vannak olyan emberek, akik valamilyen okból nem tudják beoltatni magukat, vagy ha be is oltatják magukat, nem jelentkezik immunválasz"

- mondja Ricotta. "Ezért nagyon fontos, hogy mindenki más, aki megkaphatja az oltást, beoltassa magát."

Korai kutatási adatok szerint azok, akik immunrendszert elnyomó gyógyszereket szednek, sokkal gyengébb immunválaszt produkálnak az oltásra, mint azok, akik nem. Gyulladásos betegségek és hematológiai daganatos betegség esetén is ugyanez a helyzet. Azoknál a szervátültetetteknél, akik antimetabol szereket szednek, szintén alacsonyabb az immunválasz.

Az érintett betegek számára komoly dilemmákat okoz a mostani élethelyzet, amelyben egyre többen nyithatnak pandémiás életvitelükhöz képest, ám az ő esetükben gyakran hiába kapnak oltást, mégsem lehetnek olyan biztosak védettségükben, mint egészséges társaik. Lehetséges hogy egy harmadik adag oltással az ő esetükben is javítani lehet az antiestszámon, de ezzel kapcsolatosan még vizsgálódni kell. Még azok a szervátültetettek, akiknél megjelenik az immunválasz, is sokkal óvatosabban kezdenek nyitni, mint egészséges társaik.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Németország hosszú ideig a kiszámíthatóság országa volt. Stabil árak, erős ipar, növekvő életszínvonal. 2019 óta azonban egy új korszak kezdődött, amelyben ezek az alapok meginogtak. A változás nem egyetlen válság eredménye, hanem több, egymást erősítő folyamat következménye. Ez a cikk húsz konkrét példán keresztül mutatja meg, hogyan változik meg egy gazdasági nagyhatalom.

Dulakodás Orbán Viktor beszéde alatt Győrben, forrósodik a kampány

Győrben már a beszéd előtt elszabadultak az indulatok. Az egymásnak feszülő kormánypárti és ellenzéki csoportok között dulakodások alakultak ki, transzparenseket téptek ki egymás kezéből, miközben a skandálások és sértő bekiabálások egyre erősödtek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.30. hétfő, 18:00
Nagy Dávid
a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pártigazgatója, választási listavezetője
Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Az Európai Unió újrafegyverkezése nemcsak biztonságpolitikai kényszer, hanem gazdasági tényező is: a védelmi kiadások rövid és középtávon érezhetően támogathatják a növekedést, még ha közben növelik is a költségvetési terheket és az államadósság-kockázatokat. Az IMF egy friss elemzése ugyanakkor arra jut, hogy ebből a többletköltésből nem minden tagállam profitál egyformán, mert a hatás nagyban függ az importfüggőségtől, a fiskális mozgástértől, az állami beruházások hatékonyságától és attól is, hogy mire megy el a pénz. Magyarország számára mindez azért különösen fontos, mert bár nem tartozik az uniós védelmi költés legnagyobb szereplői közé, földrajzi helyzete, védelmiipari kapcsolódásai és exportkitettsége miatt akár haszonélvezője is lehet az európai fegyverkezési hullámnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×