Maszkviseléssel együtt sincsen nagyobb rizikója annak, ha két méterre állunk valakitől, mint annak, ha húsz méterre - állítják az MIT kutatói. Martin Z. Bazant és John W.M. Bush több faktor figyelembevételével alakított ki módszert, amely a fertőzésnek való kitettség rizikóját számolja ki, írja a CNBC.
A módszer figyelembe veszi a beltérben töltött idő hosszát, az esetleges levegőszűrést és levegőcserét, a bent tartózkodók immunizációját, a variánsokat, a maszkviselést és még azt is, hogy a helyiségben tartózkodók esznek, levegőt vesznek, énekelnek vagy beszélgetnek.
Kritizálják a szabályt
"Úgy gondoljuk,
a két méteres szabálynak nincs sok értelme, főképp, ha az emberek maszkot viselnek. A levegő, amit a maszkot viselő kilélegzik, hajlamos felemelkedni és távolabb leszállni.
Messzebb nagyobb veszélyben is lehetünk ennek következtében, mint közelebb" - fogalmazott Bazant egy interjúban. A kutató szerint a WHO és a CDC sem figyelt eléggé ajánlásainak kialakításakor a zárt térben eltöltött idő hosszára: ez minél hosszabb, annál nagyobb lesz az esély a meggyőződésre. Véleményük szerint felesleges drága szellőztetőrendszert kialakítani, ablakot nyitni és ventilátorokat üzembe helyezni ugyanis ugyanennyire hatékony, viszont sokkal olcsóbb módszer. Szintén problémásnak tartják az előírásokat arra nézvést, hogy hányan tartózkodhatnak egyszerre egy teremben. Ha húsz emberről van szó, egy percet esetleg még nagyjából kockázatmentesnek mondanak, de órákig semmiképp sem ülhet együtt ennyi ember.
"Elemzésünk szerint sok olyan hely zárt be, amelynek nem is kellett volna. Ha elég nagy a tér és jó a szellőzés, akkor a tudományos eredmények nem támasztják alá azt, hogy van értelme csökkenteni a beengedhető emberek számát" - mondja Bazant. Úgy véli, a WHO és a CDC a kezdetektől nem indokolta meg, miért van szükség épp a két méteres távolságtartásra, legfeljebb a köhögés és a tüsszentés során a levegőben úszó, nagyobb cseppecskékről beszéltek.
Biztonságosnak hisszük
"A távolságtartás nem ér sokat, viszont fals biztonságérzetet ad. Két méteres távolságra épp annyira vagyunk biztonságban, mint húsz méterre.
Az összes, egy térben tartózkodó ember által viselt kockázat ugyanakkora"
- foglalta össze a tanulságokat Bazant.
A koronavírus terjedéséért a legfrissebb állásfoglalások szerint leginkább a kilélegzett aeroszolrészecskéken utazó patogének felelnek. A kilélegzett aeroszolok a testmeleg miatt felfelé emelkednek, majd a helyiségek távolabbi részeibe érve, lehűlve leereszkednek, ezért lehetnek akár veszélyeztetettebbek is azok, akik a távolabb állnak, mint azok, akik közel. A maszkviselés kiiktatja a nagyobb cseppecskék továbbjutásának lehetőségét, ezért beltérben, maszkviselés esetén az aeroszolokon keresztül történő terjedés a legnagyobb kockázat.
Szabadban felesleges
A kutatók
a szabadban nem látják értelmét a távolságtartásnak,
mivel az ott kilélegzett részecskéket a légáramlatok azonnal távolba sodorják.
"Nagyon kevés olyan esetről tudunk, amelyben szabadtéren történt fertőzés. A zsúfolt, zárt terek problémát jelenthetnek, de egymástól egy méteres távolságra, szabad téren biztonságban érezhetjük magunkat" - fogalmaz a kutató. A variánsok elleni védekezéssel kapcsolatban úgy vélekednek, a zárt térben töltött idő rövidítése és a levegőcsere gyorsítása megoldást jelenthet erre a veszélyre.
.jpg)
