Bár egyre több az oltott ember világszerte, a fertőzésszámok is aggasztóan kúsznak fölfelé több országban. A koronavírus elleni küzdelmet akkor nyerhetjük meg könnyebben, ha a beadott oltások nemcsak a súlyos megbetegedések és a halálozások számát szorítják vissza drasztikusan, hanem megakadályozzák a fertőzés átadását. Peter Hotez, a texasi gyermekkórház oltásfejlesztési részlegének társigazgatója szerint ha a tünetmentes átadást is vissza tudják szorítani a vakcinák, az azért jó hír, mert ez kiutat mutathat a pandémiából – írja az NBC.

A fertőzőséggel kapcsolatos hatásokról eddig nincsenek még egzakt adatok, de az első jelek biztatók. A becslések szerint a tünetmentes hordozók okozzák a friss megbetegedések több mint felét, tehát az oltások

a szervezetben jelen levő vírusmennyiség csökkentésével meg tudják állítani a tünetmentes fertőzés jelenségét,

azzal drasztikusan csökkenhet az új megfertőződések száma.

Becky Smith, a Duke Egyetem docense úgy véli, ha a szervezet vírustelítettsége alacsony, az elméletileg megakadályozza azt, hogy az érintett fertőzzön. "Ha teljesen nem is törli el ennek lehetőséget, jelentősen csökkenti" – mondja. Ennek pedig a jelenlegi helyzetben, amikor a korábban globálisan elterjedt törzsnél sokkal fertőzőbb variánsok is keringenek a világban, hatalmas jelentősége lehet. A növekvő fertőzésszámok mellett az országok vezetése minél több ember beoltása mellett érvel, a stratégiában pedig komoly szerepe van az oltástól remélt fertőzésszámot csökkentő hatásnak.

Egyelőre minden jel arra mutat, hogy nem hiába reménykedünk. Izraeli adatok szerint a Pfizer oltása

94 százalékos hatékonysággal csökkenti

a tünetmentes megfertőződések számát, míg a Cambridge Egyetem önálló kutatása úgy találta, hogy egyetlen adag a Pfizer vakcinájából már 75 százalékos sikerességgel fogja vissza az ilyen esetek számát. Utóbbi kutatás még szakértői ellenőrzés előtt áll, 4400 cambridge-i egészségügyi dolgozó januári teszteléseinek eredményét tükrözi.

A Janssen oltása klinikai tesztek szerint 74 százalékos hatékonyságú tünetmentes fertőzések kiküszöbölésében, és a Moderna oltásáról is azt mondják, meg tudja ezt akadályozni, de ezen oltással kapcsolatosan további vizsgálatok szükségesek.

Angela Rasmussen virológus szerint ezek az adatok nagyon biztatók, de további kérdéseket vetnek fel: tudnunk kellene azt is, mennyire széles körű az a védettség, ami a valóságban is tapasztalható. Rasmussen és Saskia Popescu fertőzőbetegség-szakértő a Science magazinban közölt közös cikket arról, miért olyan fontos a tünetmentes fertőzésátadások megelőzése.

Akkor, amikor már magas lesz a társadalom átoltottsága, annak széles körű lesz a hatása is, de amíg az átoltottság alacsony, addig nagyon kell figyelni a tünetmentes fertőzőkre is.

A szakemberek szerint ugyanis kétféle út vezet ki a járványból: az egyik a nyájimmunitás, a másik pedig a terjedés olyan szintre történő visszaszorítása, hogy az a még oltatlan populációt se veszélyeztesse. Ha az oltások tényleg védenek a tünetmentes átadástól, az az utóbbiban segít, de ezzel együtt sem szabad egyik stratégiát sem exkluzívan alkalmazni. Ha az oltás mellett korlátozó intézkedéseket alkalmazunk, azzal úgy visszaszorítható a vírus terjedése, hogy elkezdhetünk visszatérni a pandémia előtti életvitelhez már az előtt, hogy az átoltottság nagyon széles körű lenne.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!