A kongói Ebola-gyanús betegek személyazonosságát titokban tartják, hogy megvédhessék őket szomszédaik félelemből fakadó indulataitól: az emberek nagyon tartanak az eredetileg 50-90 százalékos halálozási aránnyal járó betegségtől, holott arra kezelés és oltás is létezik már, melyeknek köszönhetően jelentősen esett a kór halálozási aránya. A kongói orvosok ugyanakkor már nem az Ebolától tartanak: attól félnek, hogy egy ismeretlen betegséggel szembesülnek majd valamelyik érintettnél. Ha annál a koronavírus fertőzősége az Ebola halálozási arányával keveredne, nem csak Kongó lenne bajban.

Bíznunk kell Afrikában

Jean-Jacques Muyembe Tamfum, az Ebola egyik felfedezője szerint ismeretlen és potenciálisan halálos vírusok felbukkanására számíthatunk az afrikai esőerdőkből.

"Olyan világban élünk, amelyben új kórokozók jelennek meg, ami veszélyezteti az emberiséget" - mondta el Muyembe a CNN-nek. 1976-ban fiatal kutatóként az elsők közt volt, akik vért vettek azoktól a páciensektől, akik vérzéses lázzal kerültek be a kórházba. 80-88 százalékuk nem élte túl a betegséget. A vérmintákat belga és amerikai laborokban elemezték, a benne talált, féregre hasonlító alakú vírust pedig Ebolának nevezték el arról a folyóról, amelynek közelében az esetek történtek.

Akkor az afrikai kutatóknak nyugati laborokból volt szükségük megerősítésre: most pedig a Nyugatnak kell Afrikában bíznia, hogy idejében lép majd, ha egy előre rettegett vírus felüti a fejét.

Az erdőirtás veszélyes

Muyembe szerint számos, zoonózissal terjedő fertőzés feltűnésére számíthatunk. A sárgaláz, a veszettség, a brucellózis és a Lyme-kór is mind állatról terjedtek át emberre. A HIV is csimpánzokból lépett át, a SARS, a MERS és az új koronavírus szintén zoonózissal terjed. Az afrikai kutató szerint ezeknél akár rosszabbakra is számíthatunk a jövőben.

A sárgaláz volt az első felfedezett, zoonózissal terjedő vírus, amelynek 1901-es azonosítása óta legalább

200 zoonózissal terjedő vírust találtak már.

Mark Woolhouse, az Edinburgh-i Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó epidemiológusa a CNN-nek elmondta: évi három-négy új vírust fedeznek fel, ezek nagy része pedig állatról emberre terjed. A számok növekedése várható, mivel ahogyan az ember elpusztítja egyes fajok élőhelyeit, úgy patkányok, denevérek és rovarok kényszerülnek arra, hogy immár az emberek mellett éljenek tovább, így egyre nő az emberre átvihető vírusok felbukkanásának esélye. Egy 2017-es kutatás szerint a 2001-2014 közti ebolajárványok közül 27 kitörés köthető olyan helyszínhez, amelyen a járvány előtt két évvel masszív erdőkivágások történtek. Az ENSZ is figyelmeztetett arra, hogyha az erdőirtás ilyen mértékben folytatódik, az évszázad végére eltűnhetnek az esőerdők.

Korán jelezhetik a veszélyt

Muyembe ma a kongói Országos Orvosbiológiai Kutatóintézetben dolgozik: februárban az EU, a WHO, Japán, Amerika és nonprofit szervezetek segítségével hipermodern, génszekvenáló berendezésekkel ellátott labort kaptak, amely messze nem csak jószolgálati cselekedet volt. Ezek segítségével korai vészjelző rendszer működhet Kongóban.

"Ha egy patogén Afrikában tűnik föl, időbe telik, mire elterjed a világon. Ha hamar azonosítjuk a vírust, az esély Európának és a világ más részeinek is arra, hogy felkészüljenek"

- vélekedik Muyembe.

A kutatók a terepmunkán sem spórolnak: az esőerdőket járva denevéreket gyűjtenek, hogy azokban az Ebola vagy más vírusok jelenlétéről tájékozódjanak. A bevizsgált állatokat később szabadon engedik – de könnyen lehet, hogy a következő vírust nem egy denevér, hanem az Afrikából a nyugati elit asztalára szállított afrikai vadhús viszi át az emberre. Majmok, pitonok, krokodilok húsát nem ritkán illegálisan adják-veszik az afrikai piacokon, mit sem sejtve arról, mi minden lehet még a húsban.

A kérdés nem az, hogy megjelenik-e majd a jövőben egy új, ismeretlen és veszélyes vírus, hanem az, hogy mikor történik meg. Minél több erdőt irtunk ki, minél virágzóbb a vadhús feketekereskedelme, annál valószínűbb, hogy nagyon hamar.