INFORÁDIÓ 
2019. november 18. hétfő
Jenő

embrió

szerv

sarkadi balázs

biokémia

japán

Budapest, 2009. február 17. Amerikából érkezett humán embrionális őssejt és százszorosan felnagyított mikroszkópikus képe látható a volt Országos Gyógyintézeti Központ kutató-fejlesztő részlegének őssejtkutatással foglalkozó laboratóriumában, amely jelenleg az Országos Vérellátó Szolgálaton belül, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával működik. A szöveti őssejtek felhasználása elsősorban a vérképző és az immunrendszer gyógyításában, de a csont és az ízületi betegségek eredményes kezelésében is várható. Az embrionális őssejtek valamennyi szövettípus létrehozására képesek, így például ritmusosan összehúzódó szívizomsejteket, de akár elágazó idegsejteket is termeltetnek belőlük a kutatók. MTI Fotó: Balaton József

Engedélyezték, hogy egy megszülető állatban is lehessenek emberi sejtek

Infostart / InfoRádió

Japán jóváhagyta azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik az első ember–állat embrió megszületését. Patkány embriókba emberi sejteket ültetnek és így emberi hasnyálmirigy szöveteket fejlesztenek. A kutatás végső célja, hogy emberi szervek alakuljanak ki állatokban, amelyeket transzplantációhoz lehet felhasználni.

Hasonló kísérletekre már korábban is volt példa, amelyek esetében úgynevezett kimérákat, tehát kombinált állati és emberi embriókat hoztak létre, de eddig ezeket tilos volt 14 napon túl fenntartani, és nem szabadott beültetni állatba – ismertette Sarkadi Balázs orvos biokémikus az InfoRádiónak. Most a Japán kormány ezeket is engedélyezte, aminek a célja, hogy emberi szövetekből állatban lehessen létrehozni adott szerveket.

A kísérletek elsősorban a cukorbetegség gyógyítására, a hasnyálmirigyben lévő szöveteknek a létrehozása irányulnak,

tette hozzá az MTA Enzimológiai Intézetének professor emeritusa.

A nagy újdonság most az engedély – jegyezte meg Sarkadi Balázs, hogy akár egy megszülető állatban is lehessenek emberi sejtek.

A kísérletekre-kutatásokra ráadásul állami támogatás is adható,

tette hozzá a szakember.

A professor emerita kiemelte, ezeknél az eljárásoknál a méretek, valamint az embriók megszületésének időtartalma a lényeges. Tehát egy nagyobb állatban – mint ismert, az Egyesült Államokban korábban juhokba ültettek be emberi sejteket – az emberi sejtek növekedése is egészen másképp történik meg, mint a mostani patkánykísérletek esetében.

Az orvos biokémikus kiemelte azt is, hogy a kisebb állatokban a kísérletek tudományos háttere is jobban megismerhető, hogy mi is történik, hogyha indukált pluripotens, mindentudó őssejteket ültetnek be egy állatba egy adott szövet létrehozása érdekében.

A kísérlet nem vaktában történik:

olyan állatmodellt hoznak létre, amely nem tud saját hasnyálmirigy sejteket létrehozni, tehát csak azok a sejtek lesznek emberi sejtek, amik hiányoztak az állatból, emelte ki.

A legfontosabb etikai kifogás, hogy a beültetett emberi sejtek esetleg mindenfelé elvándorolhatnak,

és olyan változásokat okozhatnak, amit senki sem szeretne, ismertette Sarkadi Balázs. De ezek a kísérletek éppen azt célozzák, hogy nagyon határozottan egy-egy szövetet lehessen létrehozni, ami viszont emberi szövet, tette hozzá.

A hasnyálmirigy nem olyan bonyolult szerkezetű, mint például az emberi szív, így elég, hogyha a sejtek kifejlődnek, azok már végre tudják hajtani a feladatukat, vagyis, hogy a cukorbetegséget meggyógyítsák, azaz inzulint termeljenek. A kísérlet egerek és patkányok között már igazolást nyert

Nyitókép: Balaton József

Kapcsolódó hang

Engedélyezték, hogy megszülető állatban is lehessenek emberi sejtek
 


Patkányban fejlesztenek emberi hasnyálmirigy sejteket
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018