Hasonló kísérletekre már korábban is volt példa, amelyek esetében úgynevezett kimérákat, tehát kombinált állati és emberi embriókat hoztak létre, de eddig ezeket tilos volt 14 napon túl fenntartani, és nem szabadott beültetni állatba – ismertette Sarkadi Balázs orvos biokémikus az InfoRádiónak. Most a Japán kormány ezeket is engedélyezte, aminek a célja, hogy emberi szövetekből állatban lehessen létrehozni adott szerveket.

A kísérletek elsősorban a cukorbetegség gyógyítására, a hasnyálmirigyben lévő szöveteknek a létrehozása irányulnak,

tette hozzá az MTA Enzimológiai Intézetének professor emeritusa.

A nagy újdonság most az engedély – jegyezte meg Sarkadi Balázs, hogy akár egy megszülető állatban is lehessenek emberi sejtek.

A kísérletekre-kutatásokra ráadásul állami támogatás is adható,

tette hozzá a szakember.

A professor emerita kiemelte, ezeknél az eljárásoknál a méretek, valamint az embriók megszületésének időtartalma a lényeges. Tehát egy nagyobb állatban – mint ismert, az Egyesült Államokban korábban juhokba ültettek be emberi sejteket – az emberi sejtek növekedése is egészen másképp történik meg, mint a mostani patkánykísérletek esetében.

Az orvos biokémikus kiemelte azt is, hogy a kisebb állatokban a kísérletek tudományos háttere is jobban megismerhető, hogy mi is történik, hogyha indukált pluripotens, mindentudó őssejteket ültetnek be egy állatba egy adott szövet létrehozása érdekében.

A kísérlet nem vaktában történik:

olyan állatmodellt hoznak létre, amely nem tud saját hasnyálmirigy sejteket létrehozni, tehát csak azok a sejtek lesznek emberi sejtek, amik hiányoztak az állatból, emelte ki.

A legfontosabb etikai kifogás, hogy a beültetett emberi sejtek esetleg mindenfelé elvándorolhatnak,

és olyan változásokat okozhatnak, amit senki sem szeretne, ismertette Sarkadi Balázs. De ezek a kísérletek éppen azt célozzák, hogy nagyon határozottan egy-egy szövetet lehessen létrehozni, ami viszont emberi szövet, tette hozzá.

A hasnyálmirigy nem olyan bonyolult szerkezetű, mint például az emberi szív, így elég, hogyha a sejtek kifejlődnek, azok már végre tudják hajtani a feladatukat, vagyis, hogy a cukorbetegséget meggyógyítsák, azaz inzulint termeljenek. A kísérlet egerek és patkányok között már igazolást nyert