A Magyar Tudományos Akadémián idén huszonegy új Lendület-kutatócsoport alakulhat, ezek közül az egyik a serdülőkori és fiatal felnőttkori figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD), valamint externalizációs zavarok kutatását tűzte ki célul.

Bunford Nóra klinikai szakpszichológus kiemelte:

a zavaroknak bio-pszicho-szociális okai vannak.

Léteznek biológiai, genetikai, idegrendszeri, fiziológiás rizikófaktorok, amelyek a zavarok kialakulásának esélyét növelik, de nem feltétlenül garantálják. A pszichés okok az egyén különböző tulajdonságaival összefüggésbe hozhatóak, például a személyiségjegyekkel és magatartásformákkal. A szociális környezet is felerősítheti a biológiai rizikófaktorokat, és a tünetek megjelenését előidézheti, vagy éppen azok súlyát csökkentheti, és a tünetek megjelenítésének valószínűségét is csökkentheti – fejtette ki az MTA tudományos munkatársa.

Bunford Nóra elmondta, hogy longitudinális, vagyis hosszmetszeti vizsgálatban néznék meg, hogy mik azok a jellemzők, amelyek a tüneteket és a negatív károsodásokat fenntartják, valamint ezek csökkenéséhez hozzájárulnak hosszú távon.

A kutatócsoportban több mérési módszert alkalmaznak.

A vizsgálatban részt vevő fiatalokat öt éven át követik,

évente kétszer behívják őket, hogy méréseket végezzenek rajtuk, továbbá a szüleiknek és tanáraiknak is beszereznek információkat. Lesz genetikai és az agyi funkciókat mérő vizsgálat, míg a pszichoszociális részt a megfigyelhető viselkedés által mérik – közölte.

A zavarok a fiatalok és fiatal felnőttek 15 százalékát érintik, ezért fontos a további vizsgálat – emelte ki az MTA tudományos munkatársa.