A méhek bebizonyították, hogy apró agyuk ellenére is nagyfokú intelligenciával rendelkeznek.

A londoni Queen Mary Egyetem (QMUL) kutatói szerint a teszt, amelyet általában madarak és majmok intelligenciájának vizsgálatára használnak, első alkalommal mutatta ki, hogy bizonyos rovarok is képesek lehetnek feladatvégzésre és több generáción keresztül át tudják adni tudásukat.

Az új információ tovább bővítette azon bizonyítékok számát, amelyek szerint nemcsak az emberek kiváltsága, hanem a legtöbb állat, köztük a rovarok is képesek a "kultúraterjesztésre", vagyis ismeretek és képességek tanulására és továbbadására.

"A kulturális tudástranszmisszió nem az ember megkülönböztető képessége, nincs szükség hozzá az ember bölcsességére" - mondta Clint Perry, a kutatás egyik vezetője. A szakértők eredményeiket a PLOs Biology szaklapban megjelent tanulmányukban mutatták be.

A tudósok 40-ből 23 poszméhet tanítottak meg arra, hogy lábaikkal meghúzzanak egy madzagot. A madzag "mesterséges virágokhoz" - korongokhoz - volt erősítve, amelyek közepébe átlátszó ernyő alatt táplálékot helyeztek el. A méhek észlelték az ernyő alatti táplálékot és megtanulták, hogyan húzzák meg lábaikkal a madzagot, hogy a "virág" és a táplálék kikerüljön az ernyő alól.

Más méhcsoportoknál 110-ből csak két egyed oldotta meg a problémát.

Miután a betanított egyedeket megfigyelhették társaik, hatvan százalékuk sikeresen eltanulta tőlük a képességet. Végül a betanított méheket kolóniákban helyezték el: a tudósok megfigyelései szerint a dolgozó méhek nagy részénél sikeresen elterjedt az új táplálékszerzési technika.

Lars Chittka, a QMUL professzora elmondta, a kutatócsoport a továbbiakban megpróbálja megfejteni a méhek tanulási és tanítási képességei mögött rejlő agyi folyamatokat. "Hogyan képesek rá ilyen apró aggyal? Hogyan képes miniatűr idegrendszerük irányítani ilyen sokféle viselkedést és kognitív képességet?" - tette fel a kérdést a tudós.