Az 5 millió dollárból finanszírozott növényóvóhely nem kevesebb, mint 3 millió magmintát rejt majd egy, az Északi-sarkhoz közeli szigeten, a norvég szárazföldtől ezer kilométernyire, a remények szerint dacolva idővel, környezeti szélsőségekkel, a jövőben lehetséges katasztrófákkal, mint amilyen egy atomháború, egy meteor becsapódása vagy a klímaváltozás.

A 120 méteres belmagasságú mélybarlang helyét különleges gondossággal választotta ki Globális Növényi Diverzitást Megőrző Alap, amelynek szakemberei a maggyűjtést és a gondozást végzik majd. Megvizsgálták a hegy belsejéből jövő sugárzást, és a barlang szerkezetét.

Külön modellezték a globális klímaváltozást az elkövetkező 200 évben, és arra a következtetésre jutottak, hogy ha az északi és a déli sarkvidék, illetve Grönland jege teljesen elolvad, a vízszint pedig megemelkedik, ez a növénymagmenedék akkor is a tengerszint felett marad.

A hegy gyomrában lévő barlang emberi beavatkozás nélkül is hűvös marad, ha a tervezett hűtőberendezés meghibásodik.

A magmintákat -18 Celsius fokon tárolják majd már a jövő év elejétől, és készséggel adnak a mintákból a nemzeti növénymagbankoknak, ha azok igénylik. (A fülöp-szigeteki magtárolót egy tájfun semmisítette meg múlt szeptemberben.)

És hogy milyen hosszan őrizheti meg a növények Noé bárkájaként számon tartott barlang a magokat? A zöldborsó várhatóan 30 évig termeszthető még az itt tárolandó mintából, de például a napraforgó- és a gabonamagok akár több száz évig is elállnak.

Emberi gondozást nem igényelhet egy ilyen tároló. Az érintett szakemberek azt tervezik, hogy állandó személyzet nélkül, évente egyszer ellenőrzik majd a barlangpincét, hiszen azt várják, hogy az - szemben a sérülékeny emberi fajjal - túléljen egy környezeti vagy egyéb katasztrófát a Földön.