Grúber Tamás, a WWF Magyarország projektvezetője az InfoRádiónak elmondta: a rágcsálóknak valószínűleg nem tetszett az emberek által kiválasztott - ráadásul a nevüket is viselő város melletti - holtág, ezért odébb álltak.
Úgy tűnik, hogy a dolgos hódok is szeretik a kényelmet: korábban a Hortobágynál mesterséges kotorékot kaptak a rágcsálók, és azt - bezzeg - nem hagyták el....
A projektvezető mindazonáltal bízik abban, hogy a bajor származású Csongrád megyei hódok lombfakadáskor visszatérnek ismert élőhelyükre.
Addig pedig csak a természetvédelmi felügyelő avatott szeme látja a lábnyomokból, hogy merre járnak a gátépítők, de a turistáknak nem árulják el "az új címet", nehogy megzavarják a félős éjszakai állatokat.
Rág, de nem gátol
A hód Eurázsia legnagyobb rágcsálófaja. Testtömege meghaladhatja a 30 kilogrammot, a hossza pedig akár egy méter is lehet.
Barna bundája selymes és vízhatlan, szemei és fülei kicsik. Hátsó lábain úszóhártya köti össze ujjait.
A közhiedelemmel és a fogkrémreklámokkal ellentétben az európai hód nem épít várakat és gátakat is csak ritkán emel, vackát inkább a partfalban ássa ki.
Az akár tizenegy méteres hosszúságot is elérő folyosórendszer bejárata a vízből nyílik. A hódcsalád állandó territóriumot tart fenn a vízpart mentén, melynek határait szagjelzésekkel húzza meg.A faj kizárólag növényi eredetű táplálékot fogyaszt, kedvenc élelme a szakértők szerint a fehér tündérrózsa. Az állandó rágásra egyébként metszőfogai folyamatos növekedése miatt is szüksége van.
Farágó (wikipedia)
A hódok kiválóan úsznak. Jellegzetességük, hogy hátsó lábaik második karma speciális bundatisztító eszközzé módosult. Egymással szagjelzésekkel, farokcsapkodással és füttyögéssel kommunikálnak.
A hód számára ez az évszak a szaporodás időszaka. A monogám szülők 105 napos vemhességet követően együtt gondozzák egy-két utódukat. Az európai hód akár 17 évig is élhet.
A zacskója volt a végzete
Ez a faj a 19. század végén kipusztult hazánkban. Gereznájáért, húsáért és az úgynevezett hódzacskóért, a castoreumért vadászták. A hódzacskó az állat ivarimirigyének váladékát tartalmazza. Az ember a gyógyhatásáért fogyasztotta, a benne levő szalicilsav-származék miatt.
A hódokat néhány éve fokozatosan visszatelepítik. Kiengedés előtt az állatokba egy apró csipet ültettek, így ha elhullott állatot találnak vagy befognak egyet, azonosítani tudják.
"Ilyen állatot még nem látott"
A hódtól nem kell félni, de bántani sem érdemes - tudtuk meg a Délmagyarország című megyei napilapból.
"Félni nem kell tőle, de attól óva intenék mindenkit, hogy ha egy szőrös állattal találkozik a Tisza-töltés közelében, kutyasétáltatás közben, ráuszítsa a kedvencét. A hódnak ugyanis természetes viszonyok között legföljebb a farkas és az annál nagyobb ragadozó lehet az ellenfele, hatalmas, éles metszőfogai veszélyesek. Egy juhászkutyának már volt szerencséje találkozni egy hóddal a környéken. A kutya harc nélkül elszaladt, nyilván ijedtében, mert ilyen állatot még nem látott" - mondta Somodi István, a Kiskunsági Nemzeti Park mártélyi tájvédelmi körzetének vezetője.
