Infostart.hu
eur:
393.44
usd:
344.62
bux:
121754.84
2026. március 14. szombat Matild

Fellőtték az európai GPS-rendszer első egységét

Bajkonurban magyar idő szerint hajnalban útnak indították a Galileo program első tesztműholdját. A start a felbocsátást ellenőrző földi hálózat hibája miatt a tervezetthez képest két napot késett.

A készülő európai helymeghatározó műholdrendszer első tagja a Giove vagyis Jupiter nevet kapta. A kísérleti egység legfontosabb feladata, hogy a Föld körüli pályán "lefoglalja" a Galileo számára biztosított rádiófrekvenciákat; késlekedés esetén ugyanis elvész a frekvenciasávok használati joga.

A Galileo-rendszer összesen 30 műholdból, emellett átjátszóállomások hálózatából és egy vagy több irányító központból áll; ezek segítségével lehetőség lesz arra, hogy a rendszerhez kapcsolódó földi felhasználók egyméteres pontossággal meghatározzák földrajzi helyzetüket. A tervek szerint 2010-ig valamennyi szatellit az űrbe kerül.

A Galileo az első olyan nagyszabású uniós beruházás, amely a közszféra és a magánszféra együttműködésében valósul meg. A beruházás költségét Brüsszel 3,2 milliárd euróra becsüli, a rendszer létrehozása és működtetése pedig a várakozások szerint legalább 100 ezer álláshelyet teremthet.

Címlapról ajánljuk

A történelemben példátlan olajpiaci apokalipszis fenyeget

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a történelemben még nem volt példa az olajpiac olyan mértékű megzavarására, mint most, az iráni háború idején. Az ügynökség korábban egy hatalmas vésztartalék felszabadítását jelentette be. Közben a Perzsa-öbölben több tankhajót találat ért és hírek szerint Irán aknákat telepít a Hormuzi-szorosban, az Öböl kőolajkereskedelmének kulcspontján..
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Nem csak az élelmiszerárakon keresztül hat a klímaválság az inflációra

Nem csak az élelmiszerárakon keresztül hat a klímaválság az inflációra

Az éghajlatváltozás makrogazdasági hatásainak megértése gyorsan fejlődik, de a múltbeli és jövőbeli inflációra gyakorolt hatások még mindig kevésbé ismertek. Az Európai Központi Bank szakértői tanulmányukban egy globális havi fogyasztói árindex-adatbázist használtak fel annak érdekében, hogy azonosítsák az éghajlatváltozás inflációra gyakorolt ok-okozati hatásait, és értékeljék azok következményeit a jövőbeli felmelegedés fényében. Rugalmasan figyelembe véve a különböző évszakok, valamint az alapvető éghajlati és társadalmi-gazdasági feltételek heterogén hatásait, a kutatók megállapították, hogy az átlaghőmérséklet emelkedése nem lineáris, felfelé irányuló inflációs nyomást eredményez, amely mind a magasabb, mind az alacsonyabb jövedelmű országokban 12 hónapig fennmarad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×