Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Szurkolók érkeznek a londoni Wembley stadionba a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság döntőjének Olaszország-Anglia mérkőzése előtt 2021. július 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Sportszociológus: nézők nélkül médiaeseménnyé degradálódik az olimpia

A közös rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság ötletét is megölte, hogy nem lehettek minden stadionban szurkolók, de a nézők nélküli olimpia Tokióban a játékok lényegét is megváltoztatja – vélekedik Dóczi Tamás sportszociológus.

Az Európai Labdarúgó Szövetséget vezető Aleksander Ceferin a jövőben nem támogatja a mostanihoz hasonló, összeurópai kontinenstornákat. Ismert, Dublin kiesése után végül tizenegy városban rendezték meg az idei futball Európa-bajnokságot.

"Az ötlet jó volt, csak a pandémia átírta az eredeti elképzelést" – nyilatkozott az InfoRádiónak Dóczi Tamás, a Testnevelési Egyetem sportszociológusa. Szerinte az összeurópai kontinenstorna megrendezése érdekes kísérletnek bizonyult, annak ellenére, hogy amikor a korábbi UEFA-elnök, Michel Platini mindezt megálmodta, egészen más helyzet volt. Akkor még nem volt világjárvány, jobb ötletnek is tűnhetett, hogy eloszlanak a terhek, köztük a környezeti terhelés, illetve a társadalmi hozzáadott érték, a közös ünneplés lehetősége.

Tehát alapvetően jó is lehetett volna, és sok helyszín esetében ez el is mondható, ide sorolva a magyar fővárost is – magyarázta a szakember –, miközben az, hogy nem lehettek telt házas mérkőzések, nyilván azt mutatja, hogy voltak ennek hátulütői is. Megjegyezte, amiről még sokat beszélnek a szakmai körökben, hogy előnyt jelentett bizonyos csapatoknak, hogy a hazai közönség előtt játszhattak, és kevesebbet kellett utazniuk, ami meglehetősen egyenlőtlenül oszlott meg.

Dóczi Tamás arra is kitért, hogy egy-egy labdarúgó Európa-bajnokság társadalomra gyakorolt hatása nagyban múlik azon, hogy a rendező ország(ok) csapata mennyire sikeres, és meddig jut el a tornán. Azt követően, hogy az UEFA vezetése nem gondolkodik az ideihez hasonló lebonyolításban, és 2024-ben már Németország egyedüli házigazda lesz, "kevesebb ismeretlent fog tartogatni az egyenlet". Arról mindig zajlanak a viták, tette hozzá, hogy a közösségi élmény tulajdonképpen meddig marad meg, néhány hétről van-e szó, vagy akár hónapokról.

Az üres lelátók az esélyeket is átírhatják

A tokiói nyári olimpiát végül szurkolók nélkül rendeznek meg, a sportszociológus úgy fogalmazott,

„drámai és mindenképp negatív lesz a hatása”.

Szerinte azáltal, hogy a sportolóknak ilyen körülmények között kell majd versenyezniük, az az olimpiai játékok légkörét változtatja meg, és akár át is írhatja a korábbi esélyeket bizonyos sportágakban. Az egyetlen, ami talán reményt adhat a sportolók számára, hogy már kicsit hozzá vannak szokva a nézők nélküli versenyekhez.

"Ez így nem egy nagy közösségi élmény, egy óriási tömegesemény lesz, hanemegy médiaeseménnyé degradálódik,

amire több milliárd ok van, hogy miért kell mégis megrendezni, de az biztos, hogy egészen más verseny lesz, mint korábban” – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×