Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
La Coruna, 2017. március 12.Luis Enrique, az FC Barcelona vezetőedzője csapatának a Deportivo La Coruna ellen a spanyol első osztályú labdarúgó-bajnokságban játszott mérkőzésén 2017. március 12-én a La Coruna-i Riazor Stadionban. (MTI/EPA/Cabalar)
Nyitókép: MTI/EPA/Cabalar

Új jelölt van a Chelsea kispadjára – már Londonban tárgyal

A Chelsea kedd este – ahogyan mondani szokták, egyik csapatnak sem jó – gól nélküli döntetlent játszott a Liverpoollal a Premier League-ben. Szemernyit sem javult a Kékek helyzete a bajnokságban, alkalmasint azon már nincs is mit izgulni. Azon már inkább, kinek a kezébe adják a tulajdonosok a csapatot.

Szinte a Graham Potter menesztését követő órákban nyilvánvalóvá vált, hogy Julian Nagelsmann is jelölt a posztra. Sőt, az első számú jelölt. A Chelsea vezetői már korábban is kifejezésre juttatták, hogy nagyra tartják a német edző munkáját, ő pedig nagyon szívesen menne a Premier League-be. Pozícióját, helyzetét feltétlenül még az is javította, hogy a londoni klub két vezetőjével, az angol Laurence Stewarttal és a német Christopher Vivell technikai igazgatóval is együtt dolgozott az RB Leipzignél. (Alighanem éppen az ő londoni szerepvállalásukra vezethető vissza az a március végén felreppent hír, hogy a Chelsea látókörébe került Szoboszlai Dominik.)

Megállapodás azonban nem született, mert Nagelsmann egyelőre szeretne a nyárig kivárni, annál is inkább, mert közben eljutott hozzá a Paris Saint-Germain érdeklődésének is a híre. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a párizsi klub nem akar még egy szezonnak nekifutni Christophe Galtier-val, Nagelsmann lehet az egyik opció az utódlásra, hiszen olyan edző, aki szabad a piacon.

Ha nem Nagelsmann, akkor ki? Például a korábbi brazil szövetségi kapitány, a 61 éves Tite, aki szívesen szerződne a klubhoz, ebből a szempontból a 2002-ben világbajnok Luiz Felipe Scolari útját járva? Nem tűnik valószínűnek, hogy ráesne majd a választás.

Már csak azért sem, mert Luís Enrique, a Barcelona és a spanyol válogatott korábbi edzője már Londonban van, tárgyal a Chelsea vezetőivel. Ő is kifejezésre juttatta, hogy szívesen dolgozna a Premier League-ben.

Londoni források szerint most ő az első számú jelölt, Nagelsmann sem veszítette még el az esélyét. Tite önjelölt. Akad még három név a „kalapban”, az egyik Mauricio Pochettinóé, aki a jelek szerint szinte minden nagy klub edzőváltásánál „téma”, de tavaly nyár óta, amióta szakított a PSG-vel, nincs állása. Emlegetik még a portugál Rúben Amorimot, aki a Sporting CP edzője, legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy csapatával kiejtette az Arsenalt az Európa-ligából. Sem neki, sem az ugyancsak „hírbe hozott” Oliver Glasnernek, az Eintracht Frankfurt edzőjének nincs reális esélye.

Címlapról ajánljuk
Molnár Martin: 2030 környékén tervezem a Forma–1-es debütálásomat

Molnár Martin: 2030 környékén tervezem a Forma–1-es debütálásomat

Több mint száz lóerővel erősebbek az autók, jóval nagyobbak a szárnyak és a leszorító erő is, de nagyon élvezetes a közös munka – mondta az InfoRádióban a 17 éves autóversenyző, aki feljebb lépett a brit Forma–4-ből, és idén már a GB3-bajnokságban láthatjuk. Mint fogalmazott, az a célja, hogy minél többször dobogóra állhason az idei futamokon. Wéber Gábor F1-es kommentátor szerint eddig nagyon profin menedzselt volt Molnár Martin karrierje, de rendkívül rögös út vár rá.

Azt hihetnénk, most aztán elég csapadék esett, pedig... íme a számok

Nem esett elég hó a talaj mélyebb rétegeinek feltöltődéséhez, de a tavaszi aszályt némiképpen enyhítheti ez a csapadék – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Bíró Tibor egyetemi tanár szerint viszont tavaszi árvíz sem várható.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Papíron egységes piac működik Európában, a gyakorlatban azonban a 450 milliós gazdasági tér még mindig nem viselkedik valódi belső piacként: a termelékenység három évtizede tartósan elmarad az amerikai szinttől, jelenleg is csak annak mintegy 78–79 százalékán áll. A szolgáltatások – amelyek az uniós GDP közel háromnegyedét adják – alig integráltak, az EU-n belüli kereskedelemben súlyuk jóval kisebb, mint az áruké. A határon átnyúló forgalom költségeit modellezve az jön ki, hogy az áruk esetében átlagosan 67 százalékos, a szolgáltatásoknál közel 95 százalékos „kvázivám” terheli az EU-n belüli kereskedelmet a belföldi ügyletekhez képest. Vagyis egy vámunión belül is olyan rejtett súrlódások működnek, mintha 27 belső határ lassítaná a növekedést – és ez ma az egyik legkonkrétabb, számszerűsíthető versenyképességi hátrány Európában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×