Amancio Amaro Varela La Coruñában született, 1939. október 16-án. Ifistaként a Victoria CF mezét viselte (1954-1958), majd tizenkilenc évesen az RC Deportivo La Coruña tagja lett (1958-1962). Már ismert ligajátékosként vásárolta meg a Real Madrid 1962 nyarán. Tizennégy szezont töltött a királyi klubban (1962-1976) ez idő alatt 469 hivatalos mérkőzésen (ebből 244 bajnoki) játszott.
Kilencszeres országos bajnok (1963, 1964, 1965, 1967, 1968, 1969, 1972, 1975, 1976) lett, háromszoros kupagyőztes (1970, 1964, 1975). A spanyol első liga kétszeres gólkirálya, így kétszeres Pichichi-díjas (1969, 1970). Tagja volt az 1966-os BEK-győztes csapatnak – gólt is lőtt a Partizan elleni, brüsszeli végjátékban –, s részt vett az 1964-es, Bécsben az Inter ellen elveszített BEK-döntőben is.
Pályafutása során részese volt még egy elveszített nemzetközi kupadöntőnek, csapatával 1971-ben a Chelsea ellen bukott el a KEK-döntőben.
A spanyol válogatottban 42 mérkőzésen 11 gólt ért el (1962. november 25.–1974. február 13.). 1962-ben még csak nem játszó tartalék volt a chilei világbajnokságon, majd 1966-ban, Angliában tizedik helyezett lett. Lényegesen sikeresebben szerepelt 1964-ben a hazai rendezésű Európa-bajnokságon: aranyérmet nyert. Meghívást kapott 1968-ban a világválogatottba, s 1972-ben az Európa-válogatottba. Az 1984-1985-ös szezonban hét hónapon keresztül a klub vezetőedzője volt.
Az 1990-es évek végén bekerült az egyesület igazgatótanácsába, Francisco Gento halála után, tavaly ő lett a Real Madrid tiszteletbeli elnöke.
(A nyitóképen, balról jobbra: Tóth-Zele József labdarúgó, edző, Puskás Ferenc barátja, Amancio Amaro és Francisco Gento egykori spanyol csapattársak Puskás Ferenc, az Aranycsapat és Real Madrid legendás magyar labdarúgója halálának 10. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a madridi Santiago Bernabéu Stadionban 2016. november 14-én.)
