Szeptember elején Székesfehérvár polgármestere a közösségi oldalán részletesen felsorolta, hogy a város által fenntartott közszolgáltatások költségei mennyit változtak idén a 2021-es adatokhoz képest, és mi várható 2023-ra. Az adatok között szereplő Városi Uszoda rezsiköltsége idénre közel 5,5-szeresére nőtt. Megjegyezte azt is, hogy a további sportlétesítmények, mint a Bregyó közi Regionális Atlétikai Központ, a sportcsarnokok és a Sóstói Stadion költségeinek felmérésén dolgoznak. „A sportszövetségek vezetőit írásban tájékoztatom a problémáról, erről külön posztban számolok be” – írta a városvezető.

Cser-Palkovics András nyomán az Index is érdeklődött a sportági szakszövetségeknél, hogy hogyan látják a jelenlegi helyzetet.

A Magyar Labdarúgó Szövetség hivatalos levélben válaszolt Székesfehérvár vezetőjének, aminek a lényegét megküldte a hírportálnak is. A levélből kiderül, hogy az MLSZ kiemelten fontosnak tartja az ügyet, és kész segíteni az országban lévő mintegy 1500 egyesületnek, melyek várhatóan anyagi nehézségek elé néznek. Bár az MLSZ tájékoztatása szerint „ezeknek a problémáknak a megoldása a sportszervezetek feladata és lehetősége, a szövetség a saját eszközeivel általánosan és minden sportszervezetnek segítséget kíván nyújtani”.

Az MLSZ szerint az első feladat mindenkinek a költségek számszerűsítése és egy minél pontosabb becslés készítése. Azt is megjegyezték, hogy már megkezdődött az a folyamat, amelyben a szövetséghez forduló egyesületeket – az egyedi helyzetüket megismerve – tanácsokkal, javaslatokkal látják el

További megoldásokat is keres az MLSZ, ilyen lehet az előírások lazítása is. Akárcsak a koronavírus-járvány kitörése idején, az amatőr és utánpótlásszinten a klubok maguk dönthetnek mérkőzések időpontjáról vagy elhalasztásáról, emellett az elmaradó meccsek utáni büntetést is felfüggeszti az MLSZ.

„Az egész éves, 2022/23-as versenyévre adott taokeretek, azon belül is elsősorban a működésre adott támogatási összegek átcsoportosításának engedélyezésével járulunk hozzá a problémák enyhítéséhez. Minden sportszervezet kérheti, hogy egyes tervezett kiadások (például felszerelések vásárlása) elhalasztásával elérhető megtakarítását fordíthassa a megnövekedett pályabérlet kifizetésére” – idézi az Index a szövetség levelét. Az, hogy pontosan mennyi pénz mozgatható, ebből a válaszból nem derül ki, de a klubok kötelesek közzétenni a megkapott taotámogatásokat.

A Magyar Kézilabda Szövetség válaszában jelezte, hogy a klubok, csarnokok üzemeltetői és önkormányzatok egyaránt keresték a szövetséget a dráguló rezsi miatt, az MKSZ pedig igyekszik folyamatos párbeszédet fenntartani. A szövetség ugyanakkor felkészült arra, hogy várhatók a mérkőzéseket illetően helyszín- és időpont-módosítások vagy visszalépések.

„Az MKSZ Sportegészségügyi Albizottsága folyamatosan egyeztetett az elmúlt hetekben, így az edzések megtartásával, a bemelegítésekkel kapcsolatos orvosi vélemények is rendelkezésre állnak ajánlás szinten, amennyiben az edzések, mérkőzések a megszokottnál alacsonyabb hőmérsékletű létesítményekben kerülnének sorra, de gondolunk a cserejátékosok mérkőzés alatti, a szokásosnál intenzívebb bemelegítési igényeire is, és amennyiben ez szükséges, szabálymódosításokra is készen állunk” – közölte a szövetség. Az MKSZ régóta érvényben lévő szabályozása szerint minimum 15 Celsius-fokban kell játszani a mérkőzéseket.

„Amennyiben az igények és a Sportegészségügyi Albizottság javaslata ebben változást idézne elő, készen állunk módosítani” – írták az Indexnek. Azt is jelezték: „közös, egyedi megoldásokat kell találni, megfelelő rugalmassággal, változtatásokkal, segítségnyújtással”.

A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségénél is napirenden van a probléma. A szövetség válaszából kiderül, hogy az MKOSZ kérdőívet küldött ki a klubok felé, hogy pontos képet kapjon arról, mennyire sújthatja az energiaválság a sportágat. A szövetség elnöksége szeptember 27-én ülésezik, a beérkezett válaszokból kirajzolódó problémákra akkor keresnek választ.