eur:
393.73
usd:
365.39
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Szurkolók a labdarúgó OTP Bank Liga 21. fordulójában játszott a Ferencvárosi TC - MOL Fehérvár mérkőzésen a Groupama Arénában 2020. február 14-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Milyen csapdákat kell elkerülnie a Ferencvárosnak?

Ha valami negyedszázadonként egyszer történik meg egy klub életében, nyugodtan nevezhetjük futballtörténelmi eseménynek. Ilyen a Ferencváros szereplése a Bajnokok Ligája főtábláján, miközben, persze, már most reménykedik abban minden magyar szurkoló, hogy a 2020 utáni következőre nem kell majd huszonöt évet várni. A Ferencváros sokat tehet ezért, a pályán és a pályán kívül egyaránt.

Érdemes végigpörgetni az agyunkban: vajon egy magyar klub nemzetközi sikere milyen hatással volt a klub, a csapat további négy-öt évére, akár a következő évtizedére.

A két háború közötti magyar futballig visszamenve, szögezzük le gyorsan: a sikerek nem hajtottak egyben direkt anyagi hasznot, legfeljebb külföldön növelték, vagy még tovább növelték az egyesület hírnevét.

A Ferencváros nevezetes győzelme 1929-ben, az uruguayi válogatott ellen újabb meghívást szült, más kérdés, hogy a következő dél-amerikai túra már nem sikerült ugyanolyan jól. Ugyanezt mondhatjuk, például, a Vasas 1967-es Hexagonal-kupa-győzelméről, ami járt ugyan anyagi haszonnal, de nem a Vasas, hanem az országos sporthivatal számára. A piros-kékeket ellenben visszahívták a következő esztendőben is Chilébe.

Az Újpest történetének első nagy nemzetközi sikere a genfi Bajnokok Tornája 1930-as megnyerése volt, ez leginkább erkölcsi sikert jelentett, túl azon, hogy a lila-fehérek az előző ősszel már megnyerték a régió legfontosabb trófeáját, a Közép-Európai Kupát, a csapat nevét Európa bizonyos részein a svájci diadal tette igazán ismertté.

A nemzetközi kupák magyar sikerei 1955 és 1990 között ugyancsak elsősorban erkölcsi sikert jelentettek, azokat az éveket magyar szempontból nehéz lenne a piacgazdaság, vagy a futballüzlet kategóriákkal rokonítani.

A Ferencváros ellenben – magyar viszonylatban – óriási pénzeket keresett az 1995-ös BL-szerepléssel, ez az UEFA akkori adatai alapján 508 millió forintra becsülhető, sőt Bocsák Miklós könyvében (Mit tettek a Fradival?) 706 millió forintos becsült összeg szerepel. Talán még nem is voltunk túl a magyar futballt is átszövő vadkapitalizmus korszakán, azóta sem derült ki igazán, mire folyt el a tetemes összeg. A játékosoknak okkal kifizetett jutalmakon kívül (körülbelül 80 millió forint), s a költségek levonása után is rengeteg pénz maradt, amelyet ellenben elvitt más szakosztályok horribilis adósságainak konszolidálása, a felelőtlen gazdálkodás, s nem utolsósorban a rossz játékospolitika.

Azt remélhettük, hogy Debreceni VSC-nél tanultak a Ferencváros hibás lépéseiből. A Loki – noha a klub egyszer sem közölt ilyen jellegű adatokat, az UEFA hivatalos tájékoztatóiból kalkulálhatóan – körülbelül két és félmilliárd forintot keresett a 2009 őszi BL-szereplésen. Az akkori klubigazgató, Bartha Csaba úgy nyilatkozott a Nemzeti Sportnak 2010 márciusában, hogy az UEFA-tól megérkezett a várt összeg nagy része, s hozzátette: „Habár a kiadásaink a rengeteg utazással nőttek, költségvetésünk így sem éri el az évi egymilliárdot, szóval természetesen nyereséggel zártuk a BL-szereplést.”

A klubvezető ugyanabban az interjúban úgy fogalmazott: „Játékospolitikai, futballstratégiai szempontból semmilyen változás nem lesz. Nem lesznek horribilis fizetések, a bevétel egy részét az utánpótlásba fektetjük. Azt azért látni kell, most sem jött el a Kánaán, a klubnak a BL-szerepléssel nem lett több szponzora, sőt a meglévők többsége kevesebbet tud csak adni a korábbinál.”

Kétségtelen, hogy a debreceni utánpótlás sokat profitált a BL-szereplésből. Bács Zoltán, aki ma a Debreceni Egyetem kancellárja, tíz éve a DE Agrárcentrumának elnökhelyetteseként nyilatkozott: „Tíz éve érlelődő gondolat az akadémia megalapítása, majd mintegy másfél éve a város, a klub és az egyetem megegyezett benne, hogy mindenki hozzáteszi a magáét. A nyolcszázmilliós beruházásból háromszázmillióval a Loki, háromszázzal a város veszi ki a részét, kétszázmilliót pályázaton keresztül igyekszünk begyűjteni. Szeptemberben a tizenkét évesek harminckét tagú csoportja kezdi meg a tanulmányait, kétezer-tizenegyre pedig elkészül a tíz futballpályát is magába foglaló akadémia.”

A DVSC a következő évben eljutott az UEFA-kupa főtáblájára, ez a két ősz jelentette a csúcsot a város futballéletében. Alkalmasint az akkori tulajdonos is úgy érezte, hosszú távon már nem tud versenyezni – anyagilag – a megerősödött riválisokkal, ez pedig azzal jár, hogy a csapat játékereje is gyengébb lesz a vetélytársakénál. A DVSC 2014-ben még megnyerte a bajnokságot, de attól kezdve megindult a lejtőn. Mindazonáltal semmi sem jelezte előre azt a zuhanást, ami tíz évvel a fényes európai napok után elérte a csapatot: kiesett az NB II-be.

Mi ad reményt arra, hogy a Ferencváros nem követi el az elődök hibáit?

Leginkább a háttér. Az, hogy a zöld-fehérek az utóbbi években nagyon tudatosan építkezve alakították a pályán szereplő csapat mellett a pályán kívüli életüket is, ami immár tökéletesen megfelel egy európai középklub működésének. Immár elhihető, hogy a megszerzett (helyesebben: elnyert) pénz katalizátorként működhet, hogy egy ciklikus építkezés kezdődjön, amely a megszerzett haszon visszaforgatásával még tovább javítja a klub és a játékosállomány minőségét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

Játék a szabadban, sok mozgás, esténként társasjáték, ébredés csörgőóra nélkül, nyugodt reggelik és lazább időbeosztás – ezt javasolja a szülőknek a tavaszi szünet idejére a gyermekpszichológus. Gyarmati Éva szerint a tananyag pótlásának nem ez az ideje, a tankönyvek csak a szünet utolsó délutánján kerüljenek elő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Letarolta Magyarországot a Temu, és nincs ki megállítsa

Letarolta Magyarországot a Temu, és nincs ki megállítsa

Nem sok magyar internetező lehet már, aki ne hallott volna a Temuról, a kínai webshopról, amely pár hónapja robbant be a hazai e-kereskedelmi piacra és mostanra az egyik legnagyobb szereplővé vált. Az agresszív terjeszkedés és a szürreálisan alacsony árak komoly felzúdulást idéztek elő az online kiskereskedelmi szegmensben, akkorát, hogy már a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálódik a cégnél. De vajon hogy képes fennmaradni a Temu anyacége, mikor nagy valószínűséggel minden – egyelőre ingyenes – szállításon pénzt veszít, mekkora lehet a részesedése itthon, és mi lesz az áfával, amit a vásárlásaink után kell befizetniük a magyar államkasszába. Ezeknek jártunk utána a Portfolio Checklist különkiadásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×