Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese a megnyitón kiemelte, hogy hálás téma IV. Béla király kora, mert az Árpád-kor egyik olyan uralkodója volt, akinek hosszú élet adatott meg és így kiteljesedhetett életműve. Az életét jelentősen meghatározó tatárjárás pedig olyan "kincshorizontot" jelent a magyar régészetnek, mint az olaszoknak Pompeji. Ebből az elképesztő leletanyagból több is látható a fehérvári tárlaton - tette hozzá.

Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum intézményvezetője elmondta, hogy

a kiállításon több mint hetven tárgy látható nyolc múzeumból.

Cser-Palkovics András polgármester kiemelte, hogy IV. Béla király második honalapítóként ismert, ugyanakkor városépítő is volt, és ezáltal hozzájárult Székesfehérvár jelentőségének emeléséhez.

Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója arról beszélt, hogy Szent László uralkodásától kezdve 150 évig nem lépett idegen katona magyar földre, Magyarország Európa igazi nagyhatalma volt. A helyzet a 13. században gyökeresen megváltozott, hazánk központi szerepből perifériára került, mivel a bizánci birodalom összeomlott, megjelentek az oszmán törökök, illetve a tatárjárással a keleti kapcsolatok is megszűntek.

Az igazgató megjegyezte, hogy a régészeti technikák gyors fejlődésével rengeteg olyan leletanyagra bukkannak, amelyekre korábban nem is gondolhattak.

A tárlatról szólva elmondta, hogy az kiemelkedő tárgyakkal, jó magyarázó szövegekkel és interaktív elemekkel mutatja be IV. Béla korszakát.

Belegrai Tamás, a kiállítás kurátora hangsúlyozta, hogy a tárlaton a király élete mellett uralkodásának egy-egy kiemelkedően fontos eseménye villan fel. A december 31-ig látogatható kiállítás jól elkülönülő terekre tagolódik, ahol bemutatják azokat a nőalakokat is, akik jelentős szerepet töltöttek be az uralkodó életében, de megelevenednek a muhi csata borzalmai, valamint arany és ezüst tárgyak, hétköznapi eszközök is láthatók ebből a korból - fűzte hozzá.