Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 7. vasárnap Róbert
Jeju Air Boeing 737-800 típusú gépének roncsai
Nyitókép: X / RussiaNews

Továbbra sem tudni biztosan, mi okozta a dél-koreai utasgép tragédiáját

Csve Szangmok dél-koreai ideiglenes államfő hétfőn bejelentette: a hétvégi súlyos repülőszerencsétlenséget követően elrendelte a teljes légi közlekedési rendszer átvizsgálását.

A közlekedési tárca megerősítette, hogy a pilóták a szerencsétlenség előtt madárrajjal való ütközésről számoltak be, amely hozzájárulhatott a baleset bekövetkeztéhez. Az ország eddigi legsúlyosabb légi katasztrófája vasárnap következett be: egy Thaiföldről érkező Boeing 737-800 típusú repülőgép a Szöultól mintegy 288 kilométerre délnyugatra fekvő Muan nemzetközi repülőterén leszállás közben letért a kifutópályáról, majd a kerítésfalnak ütközött; a tragédiában 179-en meghaltak.

A katasztrófavédelem vezetőivel tartott találkozón Csve a dél-koreai sajtó szerint azt hangoztatta, hogy most a legfontosabb feladat az áldozatok azonosítása, családjuk támogatása, a két túlélő gyógyulásának segítése és a történtek alapos kivizsgálása. Amint azonban a szerencsétlenséggel kapcsolatos sürgős tennivalók lezárulnak, a közlekedési minisztériumnak azonnali biztonsági vizsgálatot kell tartania a légi közlekedés teljes rendszerében, hogy biztosan megelőzzék a hasonló katasztrófákat - tette hozzá.

Dél-Koreában egyhetes gyászt rendeltek el a szerencsétlenség miatt.

A légiszerencsétlenség előtt a pilóták vészjelzést küldtek az irányítótoronynak madarakkal való ütközés miatt - erősítette meg hétfőn a dél-koreai Yonhap hírügynökség a közlekedési tárcára hivatkozva. A közlés alátámasztja azt a korábbi feltételezést, mi szerint a Jeju Air Boeing 737-800 típusú gép futóműve nem rendeltetésszerűen működött.

A repülőgép végül a futómű megfelelő kiengedése nélkül, nagy sebességgel landolt a muani nemzetközi repülőtéren, ahol a leszállópálya végén levő betonfalig "csúszott", és annak nekiütközve felrobbant. Hatósági közlések szerint az irányítótorony röviddel a légikatasztrófa előtt madarakkal való ütközésre vonatkozó figyelmeztetést adott ki.

A hatóságok jelenleg a madarakkal ütközés lehetséges hatásait vizsgálják, illetve azt, hogy a repülőgép vezérlőrendszere a leszállás előtt működött-e. Tanulmányozzák továbbá azt is, hogy hozzájárulhatott-e az ütközéshez az, hogy a pilóták a vészhelyzet bejelentése után "sebtében", a lehető legrövidebb idő alatt akarták meghozni a döntést - fejtették ki közlekedési szakértők.

Szakértők szerint sok kérdés maradt megválaszolatlanul,

többek között az, hogy miért haladt ilyen gyors sebességgel a gép, továbbá az is, hogy landolás előtt miért nem lehetett kibocsátani a futóműveket.

A közlekedési tárca hétfőn közölte, hogy a pilóták az előírások szerint kezdtek hozzá a leszálláshoz, de a légiforgalmi irányítók figyelmeztetése után madárcsapást jelentettek a toronynak, és leszállás helyett egy újabb kört tettek a levegőben, majd újból megpróbáltak leszállni. A 2800 méteres leszállópálya 1200. méterénél tették le a gépet, amely végigcsúszott a leszállópályán, és a pályáról kifutva egy betonfalnak ütközött.

A közlekedési hatóságok a leszállópálya végén található, repülőgépek helyzetét érzékelő antenna szerepét is vizsgálják, amely arra a betonfalra volt szerelve, amelynek a gép nekicsapódott. "Általában egy olyan reptéren, melynek a végén van kifutópálya, nem építenek betonfalat" - mondta az esetről a Lufthansa német légitársaság dpa által megkérdezett repülésbiztonsági szakértője. Elmondása szerint ilyen terepen inkább olyan anyagot szoktak használni, amely a "talajba süllyeszti" és lelassítja a gépet.

A közlekedési tárca bejelentette, hogy már több mint 140 halálos áldozatot sikerült azonosítani. A thaiföldi kormány korábbi közlése szerint a fedélzeten két thaiföldi állampolgár tartózkodott, mindketten meghaltak. A két túlélő a személyzet tagja volt. A közlekedési tárcát képviselő Dzso Dzsongvan hétfőn elmondta, hogy a Boeing szóban forgó típusához tartozó valamennyi dél-koreai üzemeltetésű gépet át fogják vizsgálni.

Hétfőn a Jeju Air fapados légitársaság egy másik Boeing 737-800-asáról is futóműproblémát jelentettek, és a gép kénytelen volt visszatérni kiindulási repülőterére, Dzsimpóba. Ennél az incidensnél senki nem sérült meg.

Címlapról ajánljuk

Itt a pontos árlista a horvát sztrádák fizetős szakaszairól

A 2026-os nyári főszezonban Horvátországban továbbra sem vezetnek be időalapú autópálya-matricát, így az autósoknak a megszokott fizetőkapus rendszerrel kell számolniuk. Bár a szabad áramlású, rendszámfelismerő és megállás nélküli elektronikus útdíjrendszer bevezetése napirenden van, a horvát kormány hivatalos tájékoztatása szerint a szakaszos átállás legkorábban 2026 őszén kezdődik meg, az új modell teljes körű élesedése pedig 2027. március 1-jére várható.
Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Ma jár le az Európai Unió bértranszparencia irányelvének átültetésére rendelkezésre álló határidő. Miközben a vállalatok többsége a magyar szabályozás megjelenésére vár, egyre több szakmai beszélgetésen tapasztalom, hogy a figyelem elsősorban a kötelezettségekre irányul. Lesznek-e kötelező bérsávok? Meg kell-e jeleníteni a fizetést az álláshirdetésekben? Mikor és milyen adatokat kérhet majd a munkavállaló? Ezek fontos kérdések, de HR vezetőként egyre inkább azt érzem, hogy a bértranszparencia kapcsán nem ezek jelentik a valódi kihívást. Az elmúlt hónapokban számos vállalatnál, vezetői fórumon és szakmai egyeztetésen ugyanazzal a problémával találkoztam: sok szervezet nem a szabályozás miatt bizonytalan, hanem azért, mert saját maga számára sem tud minden esetben egyértelmű választ adni arra, hogy mi alapján alakultak ki a jelenlegi bérviszonyok. A bértranszparencia ugyanis valójában nem a bérek nyilvánosságáról szól, sokkal inkább arról, hogy egy szervezet képes-e következetesen és hitelesen megindokolni a döntéseit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×