A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Salzburgi Európa-csúcstalálkozón elmondott beszédében mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korában él, és az EU is rendkívüli kihívásokkal néz szembe mind a fizikai, mind a gazdasági biztonságát illetően.

Rámutatott, hogy Ukrajnában már mintegy ezer napja háború dúl, s ezzel párhuzamosan immár tíz éve szembesül a kontinens tömeges illegális migrációs áradatokkal, ráadásul a gazdasági kérdések is erősen ideológiai színezetet kaptak a közösségben.

"Hogy mit javasolnánk, szerintünk mi lenne az Európai Unió érdeke? Ez nem egy mainstream álláspont lesz. (...) De mi abban hiszünk, hogy Európának érdeke, hogy Ukrajnában a béke felé haladjanak a dolgok. Európának érdeke, hogy végre megfékezze a migrációs hullámokat. És Európának érdeke az is, hogy a gazdaságban józan észen alapuló döntéseket hajtson végre" - sorolta.

Majd aláhúzta, hogy ebből Magyarország kész kivenni a részét, és kiemelte, hogy a kormány külpolitikai stratégiája három dologra alapul: "minden olyan kezdeményezést támogatunk, amely az ukrajnai béke elérését célozza, mindent megteszünk a nemzeti szuverenitás megőrzése és a gazdasági semlegesség érdekében".

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy Európában konszenzus van arról, hogy Ukrajnában nagy a baj, és még a mostaninál is nagyobb lehet, a harcok egyre hevesebbek, a tél közeledik, a szankciók pedig nem működnek.

Szavai szerint a kérdés csupán az, hogy mindebből milyen következtetéseket kell levonni, s ezen a téren két megközelítés létezik. Az egyik a fegyverszállítások fokozásának, a további szankciók elfogadásának, az átadott fegyverek oroszországi célpontok elleni bevethetőségének pártján áll.

"A másik megközelítés szerint fegyverszállítás helyett tárgyalásokat kellene kezdenünk, és végül békés megoldást kellene találnunk, hogy megmentsük az emberi életeket" - jelentette ki.

"A két megközelítés közötti különbség az, hogy az első már ezer napja tart és egyszerűen nem működik. A második megközelítésnek pedig eddig esélye sem volt. Úgy gondoljuk tehát, hogy esélyt kellene adni a második megközelítésnek. Megpróbálnunk arra koncentrálni, hogy hogyan lehet békét teremteni, és hogyan ne hosszabbítsuk meg a háborút" - tette hozzá.

Ezt követően rátért a szuverenitás védelmére, külön érintve a migráció témáját is. Emlékeztetett, hogy Magyarország jelenleg pénzügyi szankciók alatt áll, és azt mondta, hogy ennek oka, hogy hazánk az EU külső határait védi, világossá téve, hogy senki nem léphet be illegálisan az ország területére.

Tudatta, hogy a hatóságok az utóbbi évek folyamán több mint félmillió illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg.

Ennek kapcsán pedig kifejtette, hogy a nemzetközi jog kimondja, hogy amennyiben valaki lakóhelye elhagyására kényszerül, akkor az első biztonságos ország területén maradhat átmeneti jelleggel, de nincs szó "második, harmadik, negyedik, ötödik, tizedik biztonságos országról".

"Ha nem tudunk visszatérni a nemzetközi jog alapjaira, akkor nem fogjuk tudni megvédeni a kontinens biztonságát" - figyelmeztetett.

A miniszter végül a gazdasági semlegességről beszélt, nagy fenyegetésnek nevezve egy esetleges újabb gazdasági hidegháború kezdetét, a világ újbóli blokkosodását, ami élesen ellentétes hazánk érdekeivel.

Leszögezte, hogy Magyarország ehelyett továbbra is az összeköttetésekben, Kelet és Nyugat civilizált együttműködésében érdekelt, amelyből már eddig is sokat profitált.

Példaként hozta fel, hogy hazánk a világ azon három országa között van, ahol mára mindhárom német prémium autómárka gyárral rendelkezik, s eközben a tíz legnagyobb keleti elektromosakkumulátor-gyártó közül öt is a letelepedés mellett döntött, méghozzá elsősorban az erős német jelenlét miatt.

"És ha mesterséges akadályokat gördítünk az egész kontinens gazdasági teljesítményét meghatározó cégek stratégiáinak útjába, akkor óriási problémákat okozhatunk, és az Európai Unió versenyképessége még az eddiginél is jobban meggyengülhet" - fogalmazott.

"Tehát a valóság és a politikai színtér között sokszor hatalmas különbség van. És ha ez megmarad, akkor sajnos nem látjuk az utat az Európai Unió versenyképességének visszaszerzéséhez" - fűzte hozzá.

"Együtt kell dolgozni annak érdekében, hogy Ukrajnában béke legyen, hogy meg tudjuk védeni Európát a tömeges illegális migrációs hullámoktól, illetve hogy visszanyerjük gazdasági versenyképességünket" - összegzett.

A soros magyar elnökséggel lendületet vesz az EU nyugat-balkáni bővítése

A soros magyar elnökséggel komoly lendületet vesz az Európai Unió nyugat-balkáni bővítési folyamata, újabb nagy siker, hogy decemberben várhatóan sor kerül négy csatlakozási tárgyalási fejezet lezárására Montenegróval - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Salzburgban.

A minisztérium a közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be a Facebookon a montenegrói Európai Uniós ügyekért felelős miniszterrel, Maida Gorceviccsel folytatott egyeztetését követően, hogy az idei soros magyar elnökség egyik legfontosabb célkitűzése a nyugat-balkáni bővítés felgyorsítása.

"Most újabb siker küszöbén állunk, a várakozások szerint decemberben négy tárgyalási fejezetet is le tudunk zárni Montenegróval, ami azért nagy dolog, mert legutóbb hét éve került sor fejezetlezárásra" - írta.

"A nyugat-balkáni bővítés felgyorsítása hitelességi kérdés is az Európai Unió szempontjából, hiszen

a nyugat-balkáni országok immáron átlagosan több mint 15 éve várakoznak a tagság lehetőségére" - tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: "Az elmúlt években mindig azt hallgattuk a nyugat-európai barátainktól, hogy az uniós tagságnak az egyes tagjelöltek érdemein kell alapulnia. A valóság azonban az, hogy a nyugat-balkáni országok érdemeit rendre figyelmen kívül hagyják."

"Most, a magyar elnökséggel, egy komoly lendületet vesz a bővítés. Jó lenne, ha mindenki belátná, hogy az Európai Uniónak új lendületre, frissességre, új energiákra van szüksége és mindezeket a Nyugat-Balkán tudja biztosítani számunkra" - hangsúlyozta.