Letisztulnak a törésvonalak Európában – összegezte Gát Ákos Bence a folyamatokat, szerinte már az elmúlt 5-10 évben, főként a brexittől, 2016-tól kezdve tapasztalható volt, hogy az európai uniós intézményeket vezető politikusok, az uniós elit egy európai szuperállamot szeretne építeni, amely megválik a nemzeti hagyományoktól, és a tagállamok szuverenitásának a rovására jönne létre. Ebbe az irányba tettek nagyon nagy lépéseket a jogállamisági mechanizmusokkal, a belpolitikát próbálják befolyásolni, pénzügyi eszközöket alkalmaznak azért, hogy a központi véleményeket, politikai meglátásokat mindenkire ráerőszakolják.

"Ezt Magyarország jól látta, hiszen a legtöbb ilyen eszközt rajtunk tesztelték, de ez az egész Európai Unióra vonatkozik. Elég csak annyit ide idézni, hogy amikor Giorgia Meloni győzelmét hozó olaszországi választások előtt Ursula von der Leyen bizottsági elnök azt mondta, ha túlságosan patrióta politikába kezdene az olasz miniszterelnök – mint ahogy az várható volt –, akkor az uniónak megvannak az eszközei arra, hogy kezelje a helyzetet. Tehát azt sugallta, hogy Olaszország ellen is bevethetik azokat a jogállamisági fenyítő eljárásokat, amelyeket Magyarországgal szemben is használtak. Számos olyan lépés történt – ilyen a közös hitelfelvétel is –, amely

abba az irányba tolta el az Európai Uniót, hogy a tagállamok hatalmát radikálisan csökkentse és a brüsszeli központi döntéshozatal kezébe adja át a hatalmat. Az európai parlamenti frakciók azonban nem tükrözték le kellőképpen ezt a törésvonalat"

– magyarázta Gát Ákos Bence.

Voltak az Európai Parlamentben korábban is olyan pártok, amelyek ellenezték ezt az irányzatot, ugyanakkor a korábbi Identitás és Demokrácia képviselőcsoport, valamint az Európai Konzervatívok és Reformisták, amelyek leginkább ellenzik az európai szuperállam létrejöttét, nem feltétlenül ezen törésvonal mentén jöttek létre. Most az új frakciónak az az előnye, hogy rögzítve van írásban is, hogy a legfontosabb kérdés, hogy megőrizzék Európában a nemzetállamok, nemzetek Európáját, és ne történjenek további lépések egy európai szuperállam irányába.

"A többi párt, az Európai Néppárttól a szocialistákon át a liberálisokig, a zöldekig, mind ebben az Európai Egyesült Államokban érdekeltek, és kimondva vagy kimondatlanul, de ennek az irányába hozzák az összes politikai döntésüket. Most lett ennek az irányvonalnak egy jól látható, kézzelfogható, kimondott ellenzéke" – mutatott rá.

Az újonnan alakult, máris a harmadik legnagyobb frakció részéről elsőként az egységes kiállást, koordinált kommunikációt fogjuk tapasztalni,

azaz ha például Magyarországgal, vagy akár egy másik országgal kapcsolatban lesz újabb jogállamisági nyomásgyakorlás, akkor már egy egész frakció egységesen tud ez ellen felszólalni.

A frakción belül két nagy csoport van: a francia Nemzeti Tömörülés 30, a Fidesz-KDNP pedig 11 fővel. Ők a lényegi kérdésekről Gát Ákos Bence szavai szerint azonosan gondolkodnak. Ilyen a nemzetállamok kontra Európai Egyesült Államok kérdése (a nemzetállamok ne veszítsék el a szuverenitásukat), a migráció (nem lehet ellenőrizetlen, tömeges bevándorlóáradatot ráengedni Európára), valamint a hagyományos konzervatív értékek, kontra progresszív ideológia ügye (az LMBTQ-kérdések, a gyermekvédelem kérdése, Európa szellemi-kulturális-vallási gyökereinek megőrzése, tisztelete).

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója hangsúlyozta: ez a frakció egyértelműen a béke pártján áll, és szkeptikus minden, a háborút eszkalálni próbáló vagy a háború eszkalációjával fenyegető európai uniós döntéssel szemben.

(A nyitóképen: António Tanger Correa, a portugál Chega európai parlamenti listavezetője, Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti listavezetője, Gál Kinga, a Patrióták Európáért európai parlamenti frakció alelnöke, a Fidesz európai parlamenti képviselője, Jean-Paul Garraud, a francia Nemzeti Tömörülés EP-képviselője és Klára Dostálová, a cseh Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) európai parlamenti listavezetője (b-j) a Patrióták Európáért pártcsoport EP-frakciójának alakuló ülése után tartott sajtótájékoztatón az Európai Parlament brüsszeli épületében 2024. július 8-án.)