Az ukránoknak nyújtott támogatásokat két nagy csomagba foglalják össze a tagállamok. Az egyik az a Nato Security Assistance and Training for Ukraine Program, ami egy biztonsági kiképzést, támogatást tartalmazó program. Ez új elem. Wiesbadenben fog létrejönni és lényegében egy új NATO-parancsnokságot jelent, amelynek a célja, hogy jobban koordinálják, összehangolják azt a sokrétű támogatást, ami az ukrán haderőnek jutott az elmúlt években - emelte ki az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa. Csiki Varga Tamás szerint

ennek az az elsődleges célja, hogy például az Amerikai Egyesült Államok vagy bármelyik jelentős támogató belpolitikája változik, akkor a NATO tovább tudja vinni ezt a támogatási csomagot.

A másik támogatási csomag egy pénzösszeggel meghatározott csomag, az a bizonyos 40 milliárd euró, amiről már egy ideje hallani lehet. Ebbe a katonai támogatási csomagba tartozik majd mindaz a felajánlás, amit a tagállamok eddig is biztosítottak, és amelynek az átlaga nagyjából évi 40 milliárd euró volt, ezt kívánják fenntartani.

"Különböző katonai, nem katonai, halálos és nem halálos eszközöknek, tehát haditechnikának, fegyvereknek és hadianyagoknak, különböző egyéb eszközöknek - nevezzük így - nominális értéke. Ennek az a célja, hogy ezt így kiemelik, hogy mutassák, hogy nagyságrendileg milyen támogatást kap Ukrajna, illetve az, hogy kiszámítható támogatás legyen a következő évre vagy évekre" - fogalmazott Csiki Varga Tamás.

Persze csak az aláírás és az arról szóló közlemény kiadása után lehet biztosra mondani, hogy ezt a két csomag átmegy, elfogadja a NATO közössége, de az előzetes egyeztetések és jelzésértékű közlések ezt a két elemet viszonylag határozottan jelezték előre.

Szó lesz még a NATO-csúcson egy védelmi ipari megállapodásról is, ugyanis azzal a kihívással szembesültek az elmúlt két évben az európai államok, hogy a megnövekedett orosz fenyegetés és fenyegetés-percepció kapcsán vélhetően nem tudnák kellő mértékben saját haderejüket támogatni, fenntartani, hogyha - ez egy elvi lehetőség, de - sor kerülne egy nagy háborúra Európában. További probléma, hogy az ukránok nyújtott támogatás pótlására nem áll rendelkezésre védelmi ipari kapacitás.

"Az elmúlt két évben több formában az Európai Unió részéről is láttuk az erre való készülést, és most a NATO is egy alternatív csatornát alakít ki arra, hogy miként tudnak több védelmi ipari kapacitást, nagyobb termelést előállítani" - fogalmazott Csiki Varga Tamás.

Emellett a csúcstalálkozó arra is lehetőséget ad, hogy a tíz évvel ezelőtt Walesben elfogadott védelmi kiadási kötelezettségvállalás eredményeiről egyfajta mérleget vonjanak a tagállamok. Akkor azt vállalták, hogy 10 éven belül, tehát 2024-ig közelíteni fogják a kiadásaikat a GDParányos 2 százalékhoz, a NATO elvárásához. Amikor erről a döntés megszületett, még csak 3 tagállam teljesítette ezt, most pedig már 23 tagállam már teljesíteni fogja. Ismert, a Trump-elnökségnek épp az volt az egyik kifogása, hogy kevés európai szövetséges ország teljesíti ezt az arányszámot - most majd mutathatnak egyfajta eredményt akkor is, ha Donald Trump tér vissza a Fehér Házba.

Van egyébként egyfajta vita, különösen a kelet-közép-európaiak, illetve Nagy Britannia oldaláról, hogy ezt a 2 százalékot fel lehetne emelni 2,5-re, legyen ez az új kötelező küszöbszint, hogy a védelmi képességeket jobban tudják erősíteni. Ennek egyelőre nincsen meg a konszenzusos támogatása, ezért a témát elhalasztották, a 2025-ös csúcstalálkozóra vonatkozó viták tárgya lehet.

Mark Rutte lesz Jens Stoltenberg utódja a NATO-főtitkári poszton. A csúcson bemutatják majd őt, de a posztot és így a csúcs vezetését is Jens Stoltenberg fogja vinni. Rutte mandátuma hivatalosan október elsejével kezdődik, tehát most még nem lesznek feladatai. Az átadás majd a háttérben zajlik nyáron és kora ősszel, de egészen szeptember végéig Stoltenberg lát el minden hivatalos funkciót.

(A 2024. június 22-én készült nyitóképen gránátvető használatát mutatja be egy kiképzőtiszt fegyencekből lett katonáknak a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszki területen. Az ukrán hadsereg májustól köztörvényes elítélteket is toboroz a harctéri emberhiány pótlására, az orosz invázió 2022. februári kezdete óta először. A jelentkezők elbeszélgetés és orvosi vizsgálat után, bűntettük természete és súlyossága figyelembevételével helyezhetők feltételesen szabadlábra. A nemi erőszakért, kettős vagy annál több áldozattal járó gyilkosságért, illetve a nemzetbiztonság elleni bűncselekményekért elítéltek nem vehetnek részt a programban. Az alkalmasnak talált rabok tábori alapkiképzésen sajátítják el a fegyverhasználatot és egyéb harci alapismereteket, kiképzésük frontszolgálatot teljesítő egységhez csatlakozva fejeződik be.)