Infostart.hu
eur:
363.3
usd:
308.98
bux:
139459.59
2026. április 13. hétfő Ida
Drónok. Forrás: Getty Images
Nyitókép: Anton Petrus/Getty Images

Az oroszok bevallották, miért tudták megállítani őket Harkivnál - itt vannak a részletek

Egyre több jel utal arra, hogy kifulladt az oroszok nagy offenzívája Harvkiv körzetében. Orosz milbloggerek már azt is elárulták, mik lehetnek a kudarc okai.

Egyes orosz katonai influenszerek arra panaszkodnak, hogy az ukránok fölénybe kerültek az elektronikai hadviselésben és már jóval több drónjuk van csatatereken. Véleményük szerint a háborút mindinkább a gyors technológiai fejlődés jellemzi, amiben aggodalmuk szerint Oroszország kezd lépéshátrányba kerülni.

Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet legutóbbi jelentésében idézi az egyik orosz milbloggert, aki internetes bejegyzésében hosszan sorolta az ukránok erősségeit. A blogger - aki korábban kiképzőként szolgált egy rohamosztagnál - azt állította: a drónok széles körű és hatékony használata a legfőbb magyarázat arra, hogy miért képesek az ukránok feltartóztatni a számbeli fölényben lévő orosz alakulatok támadásait.

A milblogger részletesen ismertette, milyen kihívásokkal kell szembenézniük az oroszoknak.

A legfontosabb, hogy az ukránoknak sokkal több FPV drónjuk van, mint az oroszoknak. Ezekről már többször írtunk az Infostart hasábjain is: a drónokat egy kamerával szerelik fel, amely folyamatosan közvetíti robot körüli táj képét. A kezelő ezt egy VR-szemüveghez hasonló eszközön keresztül úgy látja, mintha ő maga is a drónon ülne. Ezzel a megoldással sokkal precízebben lehet célba vezetni egy támadó robotot és egyszerűbben elkerülhető a baráti tűznek nevezett helyzet, amikor a katonák tévedésből a sajátjaikat lövik.

Ezt látja egy FPV drón kezelője repülés közben. Forrás: Wikipédia
Ezt látja az irányító egy FPV drón repülése közben. Forrás: Wikipédia

Az orosz milblogger azt állította, hogy az ukrán rohamcsapatoknál három-négyszer annyi FPV drón van, mint az orosz oldalon. A gépesített lövész alegységeknél még ennél is nagyobb a fölény, mivel náluk hatszor, tízszer több FPV drónt használnak, mint a hasonló orosz alakulatoknál.

Ráadásul az ukrán szárazföldi erőknél külön drónegységek szolgálnak, ez pedig jóval hatékonyabbá teszi mind a felderítést, mind pedig a csapásmérést. Viszont az oroszoknál nincsenek ilyen különleges, drónos alakulatok, és az elektronikai hadviselés alkalmazása is sokkal szervezetlenebb. Mindez azt eredményezi, hogy az oroszok lényegesen gyengébben tudnak védekezni az ukrán csapásmérő robotokkal szemben - hangsúlyozta az egykori rohamosztagos.

Egy másik blogger ezt azzal toldotta meg, hogy az ukrán drónegységek kimondottan vadásznak a gyengén páncélozott, vagy átmenetileg védtelenül hagyott orosz harcjárművekre. Egy ilyen összecsapásról az Infostart is beszámolt már.

"Az ehhez hasonló támadások jelentősen hátráltatták az oroszok előretörését Avgyijivkánál" - jegyezte meg az influenszer. A milbloggerek egyébként felróják a moszkvai védelmi minisztériumnak, hogy még mindig hiányzik a drónok és az elektronikai hadviselési eszközök tervszerű használata. Jelenleg csak ötletszerűen biztosítja a minisztérium a szükséges berendezéseket és robotokat a fronton harcoló alakulatoknak.

Oroszországnak központosítania kell a drónharc-képességeit - hangoztatják a katonai influenszerek.

Az amerikai kutatóintézet szakértőinek ezzel kapcsolatban az a véleményük, hogy ha az oroszok nem akarnak végérvényesen lemaradni a technológiai versenyben, akkor nekik is mielőbb létre kellene hozniuk a saját, önálló drónegységeiket és ezeket - az elektronikai hadviselésre specializálódott csapatokkal együtt - be kellene osztaniuk a lövészalegységeik mellé.

Kraszuha-4 orosz elektronikai hadviselési rendszer. A gyártó szerint képes hatékonyan zavarni a drónok irányítását is. Egyelőre nincs sok ezekből a frontokon és azok elosztása is többnyire ötletszerű. Forrás: Wikipédia
Kraszuha-4 orosz elektronikai hadviselési rendszer. A gyártó azt állítja, hogy képes hatékonyan zavarni a drónok irányítását is. Egyelőre nincs sok ezekből a frontokon, és azok elosztása is többnyire ötletszerű a beszámolók szerint. Forrás: Wikipédia

Az oroszok technológiai lemaradása az oka annak is, hogy már nemcsak a Harkiv körüli offenzívájuk kezd kudarcot vallani, hanem a frontvonal más részein is mintha kezdenének védelembe szorulni. A The Economist kijevi értesülésekre hivatkozva arról ír, hogy a frontokon harcoló ukrán egységekhez mind több nyugati utánpótlást sikerül eljuttatni. A lőszer mennyisége arra még nem elegendő, hogy átfogó ellentámadást indítsanak, de az ellenség feltartóztatására már igen.

A brit lap szerint az oroszok helyezte a Krímben a legrosszabb.

Az ukránok lényegében a félsziget bármely pontjára csapást tudnak mérni az USA-tól kapott ATACMS rakétákkal, illetve más nyugati fegyverekkel.

A londoni újság idézte Ben Hodges-t, az amerikai haderők korábbi európai főparancsnokát, aki úgy látja, hogy az oroszok egyre kevésbé képesek tartani a Krím-félszigetet. A tábornok emlékeztetett rá, hogy az ukránok drónokkal és rakétákkal megsemmisítették az orosz fekete-tengeri flotta felét, és szerinte csak idő kérdése a Krímbe vezető híd elpusztítása is.

Ben Hodges altábornagy, az Európában állomásozó amerikai haderő korábbi főparancsnoka. Forrás: Wikipédia
Ben Hodges altábornagy, az Európában állomásozó amerikai haderő korábbi főparancsnoka. Forrás: Wikipédia

A The Economistnak egy brit katonai szakértő pedig azt nyilatkozta, hogy az ukránok első számú célpontjai most az orosz drónegységek, az elektronikai hadviselési eszközök, valamint a légvédelmi rendszerek. Ezek közül a korábban nagyra tartott Sz-400-as komplexumról kiderült, hogy nem is olyan nehéz elbánni vele. Az alábbi videó éppen egy ilyen, 200 millió dollárnak megfelelő összegbe kerülő Sz-400-as rendszer elpusztítását örökítette meg. Látni, hogy az oroszok több elhárító rakétát is indítanak, mert vélhetően észlelték a közeledő támadást, de az ukránok által kilőtt ATACMS-t nem tudják eltalálni, és annak kazettás robbanófeje szó szerint letarolja az orosz légelhárító üteget.

Ben Hodges tábornok egyébként azt is elmondta a The Economist-nak, hogy az oroszok nem tudnak hová elrejtőzni, mert a nyugati műholdak és felderítőgépek mindenütt látják őket. Ha pedig felderítették a csapataik vagy a fegyvereik pontos helyét, akkor az ukránok perceken belül drónokkal, illetve rakétákkal lecsapnak rájuk.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Hazatért a Földre az Artemis–2 legénysége, miután tíznapos űrutazásukon megkerülték a Holdat, öt évtized után először járt ember égi kísérőnknél. 2028-ban jöhet az „emberes” holdraszállás, a 2030-as években pedig az állandó Hold-bázis. A küldetés jelentőségéről Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélt az InfoRádióban.

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

A Tisza Párt győzelmével ért véget a vasárnapi országgyűlési választás Magyarországon, ennek hatására pedig máris nagyobb erősödésben van a forint a vezető, illetve a régiós devizákkal szemben is. Az eseményeket követően azonban nem csak a devizapiacon, de a magyar tőzsdén is nagy mozgásokat láthattunk: a BUX történelmi csúcsra ugrott, csakúgy mint az OTP, a Mol, valamint a Richter részvénye is. Eközben viszont rendkívül erős eladói nyomás alá kerültek a NER-papírok: hatalmas mínuszban zárt többek között van a 4iG és az Opus is.  Eközben a nemzetközi befektetői hangulatra részben rányomta a bélyegét, hogy a hétvégén borultak az iráni béketervek, ennek következtében pedig ismét elszállt az olajár, és az európai piacok gyengélkedtek. Az USA-ban viszont emelkedést láttunk, miután Donald Trump arról beszélt, hogy Irán meg akar állapodni. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×