eur:
389.3
usd:
362.66
bux:
68123.99
2024. május 3. péntek Irma, Tímea
A rendkívüli helyzetek orosz minisztériumának videófelvételéről készített képen vízben állnak épületek a gátszakadás miatt elárasztott Orszk városban, a kazah határ közelében 2024. április 7-én. A két nappal korábban bekövetkezett gátszakadás miatt az Orenburgi területen mintegy 2600 lakóépületet öntött el a víz, 47 hidat és 106 útszakaszt lezártak, 12 településen megszakadt az áramszolgáltatás. A térségben szükséghelyzetet rendeltek el.
Nyitókép: MTI/EPA/Rendkívüli helyzetek orosz minisztériuma

Oroszországi gátszakadás: nem vették figyelembe a korábbi árvizeket - már az ima sem segített - videó

Az oroszországi Orszkban lévő gát azért nem állt ellen egy nagy árvíznek, mert az építésénél nem vették figyelembe az ezen a területen egy évszázaddal ezelőtti történelmi árvizeket - jelentette ki szerdán Valerij Zemcov, a földrajztudományok doktora, a Tomszki Állami Egyetem hidrológiai tanszékének professzora.

Az Urál-hegységből a Kaszpi-tengerbe tartó Urál-folyó szintje pénteken pár óra alatt több métert emelkedett, és átszakította az Orszknál épített gátat. A létesítményt legfeljebb 5,5 méteres vízszint megtartására építették, az Urál-folyó a hegyekben elolvadt víz érkezése miatt viszont 9,6 méteresre duzzadt fel.

"Ilyen árvíz az Urálban utoljára körülbelül száz évvel ezelőtt volt. Mindenki elfelejtette, hogy ilyen magas is lehet a vízállás ott. Ezért a gátakat nem ilyen mértékű vízszintemelkedésre tervezték. Amikor ez a helyzet bekövetkezett, nem tudtak mit tenni - a víz túlcsordult a gátakon, és mindent elöntött, amit csak lehetett" - mondta Zemcov a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva.

Úgy vélekedett, az idei árvíz az Urálban amiatt történt, hogy a területen nagy mennyiségű hó esett, és tavasszal erős felmelegedés volt. Ezért a hó gyorsan elolvadt, és a folyó kilépett medréből. A szakértő megjegyezte, hogy a globális felmelegedés miatt az ilyen természeti csapások gyakrabban fordulhatnak elő, többek között az Urálban is.

Az Orenburgi terület második legnagyobb városában, Orszkban április 6-án éjjel szakadt át a gát. A víz a területen 12 800 házat és 14 900 telket öntött el. 7700 embert, köztük 1707 gyereket menekítettek ki - számolt be a regionális kormány sajtószolgálata.

Az árvízhelyzet Orszkban a legsúlyosabb, ahol 6793 lakóház áll vízben, és 2616 embert evakuáltak. A régióban szövetségi színtű rendkívüli állapotot hirdettek. Az árvíz tetőzése az Urál-folyó partján fekvő Orenburgban szerdán várható.

Az ima sem segített

Az X-en megjelent videó szerint Orszk lakói már napokkal a gátszakadás előtt észrevették, hogy a töltés oldalából szivárog a víz. Egy papot hívtak, aki helyszíni misézéssel próbálta elejét venni a katasztrófának.

A később traktorokkal hozott földdel próbálták megerősíteni a gátat. A város polgármestere pedig április 4-én kijelentette, hogy a töltés "bátran állja az érkező terhelést".

Címlapról ajánljuk
Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Olaszországban csak 23 órakor zárnak majd be szavazókörök a június 9-ei európai parlamenti választáson, ezért addig egyetlen országban – így Magyarországon – sem hozzák nyilvánosságra a voksolás hivatalos eredményét. Június 6. és 9. között összesen 370 millió európai választópolgár döntheti el, hogy kik legyenek az Európai Parlament tagjai a következő öt évben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.03. péntek, 18:00
Bakondi György
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja
A kormánydöntések nehéz öröksége feszíti a magyar gazdaságot

A kormánydöntések nehéz öröksége feszíti a magyar gazdaságot

A külkereskedelmi egyenleg tavalyi javulását nagyjából azonos mértékben határozta meg két tényező: egyszerre estek be a 2022-es rekordszintekről az energiahordozók árai, valamint a magas infláció miatt beszakadó lakossági fogyasztás miatt csökkent az import. A kormányzat egyes intézkedései – például az ársapkák – ráadásul fenntartották a cserearány-romlás egyensúlyromboló hatását, a gazdaság középtávon meg is fizeti ennek árát magasabb államadósság és finanszírozási költségek formájában, ami végül alacsonyabb növekedési potenciállal jár együtt – derül ki az Európai Bizottság egyensúlytalansági jelentésének egyik elemzéséből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×