Csütörtökön orosz rakétatámadás érte Kijev központját, pénteken pedig több ukrán nagyváros energetikai infrastruktúrájára mértek csapásokat.

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban arra hívat fel a figyelmet, hogy az orosz légicsapásoknak sajátos dinamikája van. A különféle irányított rakéták, manőverező robotrepülőgépek vezérlési rendszerében még mindig rengeteg nyugati alkatrész van, és ezeket valamilyen kerülőúton, például Kazahsztánon, Üzbegisztánon vagy akár Grúzián keresztül, fedőcégeket beszervezve kell beszerezni, ezért jóval kisebb mennyiségben, magasabb áron, és ezért lassan készülnek ezek a fegyverek.

"Pár darabot sosem érdemes elindítani belőlük, mert azokat le tudja küzdeni az ukrán légvédelem. Ezért van egy felhalmozási időszak, akár hetekig nincs nagyobb orosz légicsapás, komoly, érzékeny, jól védett célokra. Aztán egyszerre elindítanak relatíve rengeteget, ötven vagy száz fölötti mennyiséget, amit az ukrán légvédelem korábban egész hatásosan tudott semlegesíteni, de most már érződik az akut ellátásbeli hiány, ezért az orosz eszközökből több ér célba" – magyarázta a katonai szakértő. Úgy véli, hogy elsősorban az amerikai belpolitikai csaták miatt nagyon komoly készlethiány alakult ki az ukrán hadseregben, kevés maradt például a Patriot rakétákból és számos más légvédelmi eszközből is, így pedig megfelelő elfogó rakéták hiányában az ukrán légvédelem nem tudja kivédeni az orosz támadást.

Kasier Ferenc szerint várható volt, hogy az elsöprő elnökválasztási győzelem után Vlagyimir Putyin komoly csapássorozatot indít meg Ukrajna ellen, és úgy jósolja: nemcsak a levegőben támadnak az oroszok, hanem

a különféle műholdfelvételek és felderítő információk alapján arra lehet következtetni, hogy egy nagyobb orosz szárazföldi offenzíva is készül.

"Vlagyimir Putyin meg akarja mutatni az egész világnak, de különösen az ukrán vezetésnek: továbbra is eltökélt abban, hogy nácitlanítsa Ukrajnát, bármit jelentsen is ez" – tette hozzá.

Arról is beszélt, jó ideje szakmai viták tárgya, hogy miért nem rendel el az orosz elnök nagyobb mozgósítást. Eddig vélhetően az elnökválasztási kampány miatt nem lépte meg, de most sor kerülhet rá. Csakhogy akár egy részleges mozgósítás esetén valószínűleg rengeteg fiatal férfi és főleg értelmiségi, orvosok, mérnökök, tanárok, informatikusok, kutatók fognak elmenekülni, és ez a szakértő szerint hosszú távon igencsak árt az orosz gazdaságnak. Már rövid távon is látszik annak a legalább félmillió embernek a hiánya, aki 2022 februárja óta elmenekült az országból.

A mozgósításnak azonban Kaiser Ferenc szerint lehet egy másik korlátja is: nagy kérdés az, hogy mennyi orosz fegyver lehet még raktáron. A szakértő szerint az oroszok sem állnak nagyon jól, mert a videofelvételekből látszik, hogy 50-60 éves fegyverrendszereket, harckocsikat, önjáró lövegeket, gyalogsági harcjárműveket visznek a frontvonalba. "Nagy kérdés, hogy mondjuk még pár százezer vagy félmillió tartalékos mozgósítását az oroszok meg tudják-e elegendő mennyiségű fegyverrel, logisztikával támogatni" – tette hozzá.

Kaiser Ferenc jelezte, hogy Oroszországban folyamatos mozgósítás van, mert egyre magasabb bérekkel igyekeznek bevonzani a katonákat, főleg a vallási és etnikai kisebbségek által lakott, szegényebb területekről.

"Ez a háború abból a szempontból is borzalmas, hogy Oroszország házon belül, összekötve a kellemest a hasznossal - tudom borzasztó, amit mondok - igyekszik etnikai tisztogatást is végrehajtani.

A legveszélyesebb helyekre a kisebbségekkel feltöltött lövészalakulatokat küldik, mindig ők rohamoznak először, vagy pedig a börtönökből toborzott katonákkal feltöltött, úgynevezett büntető zászlóaljak" – mondta a katonai szakértő. Ezenkívül Oroszország a határain túl is toboroz: szerb, kubai és afrikai önkéntesekről is tudni.

Vlagyimir Putyin viszont az orosz területeken nem szeretne mozgósítást elrendelni, ezért Kaiser Ferenc szerint nem várható milliós mozgósítás, de így a választás után nem zárható ki, hogy pár százezer katonát mobilizálni fognak. "Ezzel Ukrajnára is nyomást lehet helyezni, és természetesen a Nyugatra is. Két év, egy hónap eltelte után elmondhatjuk, hogy a nyugati támogatás is kezd elapadni" – tette hozzá.

Ukrajnában komoly problémák vannak. Nemcsak a légvédelmi rakéták hiányoznak, hanem a lőszer is, noha a cseh kormány különféle forrásokból több százezer tüzérségi gránátot tudott beszerezni – magyarázta. A muníció hiánya pedig befolyásolja a szárazföldi műveleteket is, meg az ukrán katonák morálját is, hiszen nincs mivel visszalőni az oroszokra. Eközben az oroszok nemcsak a saját, igen tekintélyes gyártásukra támaszkodnak, hanem Észak-Koreától egyre több lőszer érkezik, és Irán is nagy beszállítója Oroszországnak.

"Ez növeli Moszkvának azt a reményét, hátha a Nyugat beleun, és az ukránok egyedül maradnak. Így nemhogy nem foglalhatnak vissza egy négyzetkilométer területet sem, hanem az is kétséges, hogy meddig tudnak hatásosan védekezni – mondta.

Putyin most nem kizárt, hogy döntésre akarja vinni a dolgot.

Meglátjuk, hogy a Nyugat erre mit reagál és, hogy meddig bírják még az ukránok. Nehéz megmondani."