Donald Trump és Joe Biden is győzött az előzetes eredmények szerint a szuperkeddnek nevezett előválasztási napon az Egyesült Államokban. A republikánusoknál Donald Trump egyetlen kivétellel mindenütt győzelmet ért el az elnökjelöltségért Nikki Haleyvel folytatott versenyben. Joe Biden hivatalban lévő elnök szintén egyetlen helyen szenvedett vereséget a demokrata párti előválasztásokon.

A keddi előválasztások eredményeként az előzetes összesítések szerint Donald Trump elnökjelölti delegáltjainak száma meghaladja az ezret. A végleges összegzést szerdán adják ki. Az elnökjelöltség elnyeréséhez 1215 delegálti szavazatra van szükség, ez jelent ugyanis abszolút többséget a Republikánus Párt országos elnökjelölő konvencióján, amit július közepén rendeznek.

A demokrata előválasztáson Joe Biden is minden államban győzött, előzetes közlések szerint ugyanakkor alulmaradt kihívójával szemben az Egyesült Államokhoz tartozó csendes-óceáni szigeten, Amerikai Szamoán tartott jelölőgyűlésen. Ez volt a hivatalban lévő elnök első veresége a 2024-es előválasztások során.

A szuperkedd sok esetben eldönti, hogy az adott párt kit jelöl majd az elnökválasztásra – mondta az InfoRádióban Fekete Rajmund. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukács Intézetének tudományos segédmunkatársa kiemelte, hogy az 1984 óta megtartott szuperkedden 14, illetve 15 államban rendez előválasztást a két nagy párt, és felidézte, hogy négy évvel ezelőtt Joe Biden éppen a szuperkedden tudott fordítani az addig vezető Bernie Sandersszel szemben, és végül ő lett a befutó a Demokrata Pártban.

A szakértő szerint az idén az volt az érdekes, hogy nagyon magas volt a részvételi arány, noha már előre borítékolható volt, hogy a demokrata részről Joe Biden lesz a befutó, hiszen regnáló elnökkel szemben nem szokott a saját pártja ellenjelöltet indítani, míg a republikánus oldalon Donald Trumpnak egyedüli kihívója Nikki Haley volt. Haley korábban négy előválasztást is elvesztett, saját államában, Dél-Karolinában sem tudott nyerni, most is csupán Vermontot tudta elvinni.

Nikki Haley esélytelenként maradt benn a versenyben, Fekete Rajmund szerint

a Trump-adminisztráció volt ENSZ-nagykövetének semmi esélye sem volt Donald Trumppal szemben,

a felmérések szerint még a tíz százalékot sem érte el.

"A dél-karolinai vereséget követően mindenki azt gondolta, hogy ki fog szállni, de akkor azt mondta, hogy sokan vannak az országban, akik mind Trump, mind Biden ellen vannak, és hogy ő marad egyfajta friss jelöltként, illetve még arról lehetett hallani, hogy azért kívánt versenyben maradni, és próbált az utolsó leheletéig küzdeni, hogy ha esetlegesen Trump ellen bármiféle eljárás elindulna, és alkalmatlanná válik arra, hogy jelöltté váljon, akkor ott legyen alternatív kihívóként" – mondta a szakértő, és hozzátette, voltak konzervatív kommentátorok, akik úgy fogalmaztak, hogy tulajdonképpen semmi meglepő nincs ebben, hiszen a demokraták pénzelik.

Az elnökválasztást gyakran eldöntő úgynevezett billegő államokban most mindkét oldalról olyan eredmény született, amely mindkét fél számára kedvező. Fekete Rajmund

az úgynevezett protestszavazatokat emelte ki, ezek leginkább Joe Bidennek okozhatnak majd a későbbiekben fejtörést.

Két államban is, többek között Minnesotában is, tíz százalék fölött volt azoknak a szavazati aránya, akik nem szavaztak Joe Bidenre. Ez szerinte azzal függ össze, hogy ott nagy számú muszlim közösség él, és bírálja Joe Bidennek az izraeli politikáját – már korábban is arra szólítottak föl, hogy ha nem lép fel határozottan Izraellel szemben, akkor meggondolják, hogy kire fognak szavazni.

"Ez arra tökéletes próba volt mindkét fél részéről, hogy a billegő szavazóknál hol, milyen üzenetekkel tudnak operálni" – emelte ki az elemző, és emlékeztetett, hogy 2016-ban Trumpnak, aki az elemzők, illetve a politikusok nagy részét is meglepte a győzelmével, a kampánystratégiája éppen abból állt, hogy a billegő körzeteket próbálták különböző üzenetekkel meggyőzni, és arra alapoztak, hogy az adott körzetben melyek az égető problémák.

Az amerikai előválasztási verseny március 12-én, kedden folytatódik Georgia államban, illetve március 8-án, pénteken az Egyesült Államokhoz tartozó Amerikai Szamoán élő republikánus szavazók jelölőgyűlésen választják ki, hogy kit akarnak elnökjelöltnek a novemberi választásokon.

A nyár közepén-végén rendezik majd a demokrata, illetve a republikánus konvenciókat, ahol a küldöttek majd megválasztják a jelölteket. "Sok esetben felmerül, hogy a jelenlegi elnök, Joe Biden egészségügyi állapota mennyire lesz alkalmas, hogy ő még egy választást levezényeljen, hiszen 82 éves, megtörténhet, hogy valakit betesznek a helyére, de

nagy valószínűséggel újrázás lesz Joe Biden és Donald Trump között"

– zárta értékelését Fekete Rajmund.