Infostart.hu
eur:
385.62
usd:
331.09
bux:
122311.2
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Izrael légicsapást mér a Gázai övezetre 2023. november 21-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/AP/Leo Correa

Túszok szabadon engedéséről és tűzszünetről állapodott meg Izrael és a Hamász

Az izraeli kormány és a Hamász iszlamista szervezet szerdán megállapodott a harcok négynapos szüneteltetéséről, hogy lehetővé tegyék 50 gázai túsz szabadon bocsátását 150 Izraelben fogva tartott palesztinért cserébe, valamint a humanitárius segélyek bejutását az ostromlott enklávéba.

A titkos tárgyalásokon közvetítő Katar, valamint az Egyesült Államok, Izrael és a Hamász tisztviselői már napok óta azt mondták, hogy a megállapodás küszöbön áll.

A Hamász vélhetően több mint 200 túszt tart fogva, akiket akkor ejtettek el, amikor harcosai október 7-én Izraelbe törtek, és izraeli számítások szerint 1200 embert öltek meg.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatalának közleménye szerint

50 nőt és gyermeket engednek szabadon négy nap alatt, ameddig a harcok szünetelnek.

Minden további 10 túsz elengedése esetén a szünet további egy nappal meghosszabbodik – közölték, anélkül, hogy megemlítették volna, hogy cserébe palesztin foglyokat engednek-e szabadon.

„Izrael kormánya elkötelezett amellett, hogy minden túszt hazatérjen. Ma este jóváhagyta azt a javasolt megállapodást, amely a cél elérésének első lépése” – állt az izraeli kormány közleményében, amelyet több órás, a sajtó elől elzárt tanácskozás után hoztak nyilvánosságra.

A Hamász szerint az 50 túszt 150 palesztin nőért és gyermekért cserébe engednék szabadon,

akiket izraeli börtönökben tartanak fogva. A tűzszüneti megállapodás lehetővé teszi továbbá, hogy több száz teherautónyi humanitárius, orvosi és üzemanyag-segélyt juttassanak be a Gázai övezetbe – derült ki a palesztin csoport közleményéből.

Mint írták, Izrael kötelezettséget vállalt arra, hogy a tűzszünet ideje alatt senkit sem támad meg és senkit sem tartóztat le a Gázai övezetben.

A katari kormány arról számolt be, hogy 50 túszul ejtett civilt, nőt és gyermeket engednek szabadon a Gázai övezetből, cserébe „számos, izraeli börtönökben fogva tartott palesztin nő és gyermek szabadon bocsátásáért”. A tűzszünet kezdő időpontját a következő 24 órában jelentik be – írták a közleményben.

A megállapodás az első tűzszünet abban a háborúban, amelyben az izraeli bombázások a Hamász által uralt Gázai övezet nagy részét a földdel tették egyenlővé. A gázai hatóságok szerint 13 300 civil halt meg a sűrűn lakott kis területen, és a 2,3 millió lakos mintegy kétharmada hajléktalanná vált.

Mielőtt teljes kormányával összeült volna, Netanjahu kedden a hadügyi kabinetjével és a szélesebb körű nemzetbiztonsági kabinettel tárgyalt az egyezségről. Az alku bejelentése előtt a kormányfő azt mondta, hogy Joe Biden amerikai elnök közbenjárása segített javítani az előzetes megállapodáson, hogy az több túszt és kevesebb engedményt tartalmazzon.

A küldetés nem változott

Netanjahu azonban azt is mondta, hogy Izrael tágabb értelemben vett küldetése nem változott. „Háborúban állunk, és addig folytatjuk a háborút, amíg el nem érjük minden célunkat. Elpusztítani a Hamászt, visszakapni minden túszunkat, és biztosítani, hogy egyetlen gázai entitás se fenyegethesse Izraelt” – mondta a kormányülés kezdetén rögzített üzenetben.

A Hamász közleményében közölte: „miközben bejelentjük a tűzszüneti megállapodás megkötését, megerősítjük, hogy ujjaink továbbra is a ravaszon maradnak, és győztes harcosaink továbbra is készenlétben állnak, hogy megvédjék népünket és legyőzzék a megszállást”.

Három amerikai – köztük egy 3 éves kislány, akinek szülei a Hamász október 7-i támadásában meghaltak – várhatóan a kiszabaduló túszok között lesznek – mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő.

Az izraeli állampolgárokon kívül a túszok több mint fele külföldi vagy kettős állampolgársággal rendelkezik mintegy 40 országból, köztük az Egyesült Államokból, Thaiföldről, Nagy-Britanniából, Franciaországból, Argentínából, Németországból, Chiléből, Spanyolországból és Portugáliából – közölte az izraeli kormány.

Címlapról ajánljuk
Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico szlovák miniszterelnök a hétvégén az Egyesült Államokban járt, ahol kulcsfontosságú megállapodást írt alá Szlovákia jövőbeli energiaellátásáról, majd személyesen tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel Floridában. A látogatás középpontjában az új szlovák atomerőműblokk megépítése, a szuverén külpolitika és a nagyhatalmakkal való egyensúlyozás állt.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Jelentős esésekkel indul a hét az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti mínuszban áll és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket lehetett reggel látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a világ szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum, itthon pedig a Mollal kapcsolatban érkeztek hírek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×