eur:
392.98
usd:
363.26
bux:
65938.65
2024. február 29. csütörtök Elemér
Joe Biden amerikai elnök (b) fogadja az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés, az APEC csúcstalálkozójára érkező Hszi Csin-ping kínai elnököt a kaliforniai Woodside-ban 2023. november 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pool/The New York Times/Doug Mills

Rajnai Gergely: Kína jelentősen meg tudná nehezíteni az USA dolgát két konfliktusban is

Megtörtént a történelminek mondott találkozó: Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés San Franciscó-i csúcstalálkozójának margóján a város melletti egyik birtokon egyeztetett egymással.

A találkozó egyik érdekes bejelentése volt, hogy egyfajta forró drótot hoznak létre a két állam között, ami a kommunikáció bizonyos fokú helyreállítását is jelenti - mondta az InfoRádiónak Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője. Tavaly Nancy Pelosi egykori képviselőházi elnök tajvani útja után merültek fel problémák, az akkor megszakadt fonalat vették most újra fel. Mint mondta,

ilyen forró drót a hidegháborúban volt utoljára, és most is az akkori, komoly rivalizáláshoz hasonló a két állam kapcsolata.

Így nem arról van szó, hogy valamilyen szövetség, együttműködés irányába tettek lépéseket, csupán beszélnek egymással a vetélkedő felek.

A szakértő elmondta, a két szuperhatalom nem bízik egymásban, Joe Biden amerikai elnök a találkozó után el is mondta, hogy továbbra is diktátornak tartja Hszi Csin-pinget. A kínai fél kommunikációja finomabb szokott lenni ennél, de valójában hasonló álláspontot képviselnek: elítélik az amerikaiakat, különösen a tajvani álláspontjuk kapcsán.

Ám most azért újították fel a kommunikációjukat, mert mindkét fél érez valamilyen gyengeséget.

A kínai gazdaság rosszabbul teljesít a vártnál, pedig annak fontos legitimációs ereje van a Kínai Kommunista Párt szempontjából, az elnök pedig szeretne felzárkózni az USA-hoz.

Az Egyesült Államok gazdasága jobban teljesít ugyan a Covid után, viszont rengeteg külpolitikai kitettsége van a kínaiak irányába, elsősorban az izraeli-palesztin és az orosz-ukrán háború kapcsán. Elmagyarázta, ezekben a kínaiak közvetlenül nem vesznek részt, de ott vannak a régióban és bármikor meg tudják nehezíteni az amerikaiak dolgát a segítségnyújtásban.

Rajnai Gergely szerint a jelenleg folyó két háború volt a találkozó létrejöttének egyik fő oka. Az amerikaiak erősen támogatják Ukrajnát és még jobban Izraelt, a kínaiak viszont "a partvonalon állnak", ám Iránt vagy Oroszországot bármikor tudják indirekt támogatni energiavásárlással. Ezt bármikor tehetik intenzívebben is, ettől pedig valamennyire tart az amerikai vezetés. Mint mondta,

az Egyesült Államokban ráadásul jelenleg vita tárgyát képezi, hogy mennyi forrást kell ezekre a konfliktusokra fordítani.

A republikánusok szerint inkább csak Izraelt kellene támogatni, ami az orosz offenzívát segítené elő a későbbiekben, különösen egy esetleges kínai támogatással. Úgy véli, ezt is szeretnék valamelyest megelőzni az amerikaiak a tárgyalásokkal, hiszen nem szeretnék, hogy Kína hatására megnövekedjenek a külpolitikai kiadásaik.

A szakértő úgy véli, ha a kínai gazdaság erősödik, kevésbé lesz érdeke az országnak az Egyesült Államokkal tárgyalni. Ám jelenleg még érzik a Trump-kormányzat által kivetett, és a Biden-kormányzat által megörökölt és megerősített szankciók hatásait. Hozzáfűzte,

az amerikaiaknak mindig a belpolitika a fontosabb, és az ott jelenleg egyre súlyosabbá váló drogproblémák visszaszorítása érdekében erősíteniük kell a Kínából származó fentanil-származékok szankcióját.

Ezek a szerek egyre jobban terjednek, és jelen álláspont szerint Kína az egyik legnagyobb forrásuk, onnan kerülnek közvetetten Amerikába. Azaz egy belpolitikai válság egyfajta megoldását is remélik Washingtonban az ismételten felvett kapcsolatoktól. Rajnai Gergely elmondta, ezek mind olyan ütőkártyák, amelyeket Kína ki tud játszani az Egyesült Államokkal szemben, mivel gazdasága a Covid-járvány óta gyengül, és nagyon fontos számukra az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés.

Összességében tehát a kínaiak gazdasági előnyöket, az amerikaiak kül- és belpolitikai előrelépést várnak a szorosabbá váló együttműködéstől az elemző szerint.

Mint mondta, Washington részéről a külpolitikai irányok választások után sem változnak jelentősen, de persze a személyes kapcsolatok nagyon fontosak a külpolitikában, ami itt is számít. Joe Bidennek például nagyon jó kapcsolatai vannak Hszi Csin-pinggel, alelnökként is ő találkozott vele és nem Barack Obama akkori elnök, míg Donald Trump nem szeret a kínai elnökkel tárgyalni. Mindezzel együtt az amerikai külpolitika egy évtizede stabil, Rajnai Gergely szerint legfeljebb a személyes kapcsolatok miatt lehet egy kis elhidegülésre vagy melegebb viszonyra számítani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.02.29. csütörtök, 18:00
Baán László
a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa
Árral szemben az OTP

Árral szemben az OTP

Jó hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően emelkednek az európai tőzsdék is, Amerikában pedig szintén jó hangulatban telik a kereskedés, az emelkedést a Nasdaq vezeti.  Igencsak eseménydúsan telik a nap a magyar tőzsdén, az osztalékról szóló bejelentés hatására kilőtt a Duna House, de szenved a Masterplast és az AutoWallis is. A hazai blue chipek közül pedig csak az OTP árfolyama van pluszban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×