A háborúban mindkét fél igyekszik minél többet megtudni a másik haditechnikájáról. Ezért összeszedik a törmelékeket, a kilőtt, vagy elhagyott eszközöket, és alapos elemzésnek vetik alá. Egyebek közt ezt nyilatkozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense (az interjút a cikk végén visszanézhetik).

Szavait igazolják a közösségi médiában megjelent felvételek, amelyek közül a legújabbak nagyon furcsa dolgot árulnak el. Egy Bahmut közelében lezuhant, de fel nem robbant orosz öngyilkos drónt szedtek szét az ukránok, hogy tanulmányozzák a műszaki megoldásait. Legnagyobb meglepetésükre azt találták, hogy a gép motorját Csehországban gyártották.

«Цікава» знахідка з посадок Бахмута.
Після недовгих пошуків, стало зрозуміло, що це мотор від російського Ланцета. Знявши шар армованого скотчу, ми побачили маркування виробника цього мотору.
Ним виявилась чеська компанія Model Motors. pic.twitter.com/45p4SnygMa

— твій друг Стус (@slovyanskasil) August 2, 2023

Márpedig Prága az egyik legelkötelezettebb támogatója Kijevnek. A hajtóművet egy AXI MODEL MOTORS nevű vállalt készítette, amely - mint az a nevéből is kiderül - modellezőknek gyárt motorokat. Ezekből vásárolt az öngyilkos drónokat gyártó orosz cég, a ZALA Aero Group a Lancet cirkáló lőszereihez.

A történtek után a cseh vállalat honlapján egy közlemény jelent meg.

Azt írják, hogy a cég teljes mértékben támogatja Ukrajnát szabadságharcában. Azt is közlik, hogy "soha sem szállítottuk termékeinket katonai felhasználóknak. Kapcsolatban állunk a Csehország illetékes hatóságaival, akik információink szerint felderítették, hogy

termékeinket egy harmadik fél külföldön továbbadhatta annak a vállalatnak, amely fegyvereket gyárt az orosz orosz hadseregnek.

Szeretnénk mindenkit biztosítani arról: lépéseket tettünk annak érdekében, hogy ez többé ne fordulhasson elő. A szóban forgó terméket már nem gyártjuk és nem is forgalmazzuk. A háború gonosz".

Már korábban is előfordult, hogy az orosz hadiipari vállalatok Nyugatról származó alkatrészeket használtak fel a fegyvereikhez. Az Oroszország ellen bevezetett büntető intézkedések miatt azonban már nem tudnak ehhez így hozzájutni. Viszont harmadik országbeli közvetítők - jó pénzért - eljuttatják hozzájuk a kívánt részegységeket.

Nemrég a Szabad Európa Rádió internetes honlapja arról számolt be, hogy kirgiz és kazah cégek Nyugatról vásárolnak olyan elektronikai eszközöket, amelyek alkatrészeit fegyverek irányítórendszereihez is fel lehet használni. Ezeket helyben kiszerelik, majd továbbadják orosz hadiipari gyártóknak.

Kazahsztán az orosz-ukrán háború kitörését követően hétszeresére növelte a Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból importált számítógépek mennyiségét. Az Oroszországba irányuló kazah elektronikaialkatrész-export pedig döbbenetes mértékben, az előző évi eladások 2300 szorosára ugrott és már eléri a 300 millió dollárt.

Ugyanakkor Kirgizisztán - az ENSZ adatai szerint - 2021-ben egyetlen alkatrészt sem importált vagy exportált repülőgépekhez, helikopterekhez illetve drónokhoz. Viszont 2022-ben a kirgiz cégek 3,5 millió dollárért vásároltak ilyen részegységeket – elsősorban az Egyesült Államokból – és 1,5 millió dollár értékben exportálták ezeket Oroszországba.