A külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon közvetített élő videójában beszélt erről, azután, hogy a bécsi magyar nagykövetségen Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszterrel munkaebéden tárgyalt.

Szijjártó Péter ismét kifejtette, hogy az uniós szankciók rosszul sültek el és komoly károkat okoztak, de mégis készül Brüsszelben a 11. szankciós csomag (ebben a nukleáris ipart nem szankcionálják, bár a téma mindig felmerül a tárcavezető szerint). Két dolgot emelt ki a javaslatból.

• A 11. uniós szankciós listával 8 kínai céget szoros exportellenőrzés és -korlátozás alá vonnának. Ezt nem támogatja Magyarország, mert elmérgesítheti az EU és Kína kereskedelmi kapcsolatait, negatív spirálba lökné az intézkedés az EU-t és gazdasági károkkal járna.
• Újabb fél milliárd eurót költene az Európai Békekeretből ukrajnai fegyverszállításra az EU. (A békekeret mintegy 80 százalékát az unió az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására fordítja - jegyezte meg a miniszter).

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy miközben Magyarországtól szolidaritást várnak el és miközben ezeket a gazdasági károkat el kell szenvednünk, Ukrajna egyre ellenségesebben viselkedik Magyarországgal szemben. Az elmúlt napokban már fenyegetéseket is megfogalmaztak, de az EU és a nyugat-európai tagországok süketnek bizonyulnak ezekre a problémákra.

Három problémás intézkedést emelt ki Szijjártó Péter:

• Az ukrajnai törvények miatt szeptember 1-jétől a magyar kisebbségi iskoláknak Kárpátalján be kell zárnia. Évek óta jelzik a problémát magyar részről, semmi eredmény, uniós intézményekben és Ukrajnában sem.
• Az OTP a háborút finanszírozó cégek szankciós listára került Ukrajnában, ami elfogadhatatlan, mert a bank semmilyen jogszabályt és szankciós intézkedést nem sértett meg, ezért az ukrán lépésnek semmi alapja nincs.
• Kiszivárgott értesülések szerint az ukrán elnök kilátásba helyezte a Barátság kőolajvezeték Magyarország felé vezető ágának felrobbantását. Ez azonban azt jelentené, hogy Magyarország kőolajellátását nem lehetne teljes körűen megoldani, nem beszélve arról, hogy ez más országoknak is komoly nehézséget okozna. "Ezzel Magyarország szuverenitását támadták."

"Szerintem jogos az az érzés, hogy ebből most már elég. A magyar emberek eddig is fizették a háború árát, és az az elvárás a szankciós intézkedésekkel és az Európai Békekeret emelésével, hogy még többet fizessenek, holott semmilyen felelősséggel nem bírnak ezen háború miatt. A magyar emberek fizetik e háború árát, ezért is megdöbbentőek a fenyegető lépések Ukrajna részéről.

Mindaddig, amíg az OTP-t Ukrajna a háború nemzetközi szponzorainak listáján tartja, Magyarország nem tud beleegyezni olyan döntésekbe, amelyek újabb gazdasági-pénzügyi áldozatvállalást várnának el az EU-tól és annak tagországaitól"

- indokolta azt, hogy nem adnak zöld lámpát a békekeret emelésének és a szankciós csomagnak. Megismételte: komoly kockázatot látnak arra, hogy a szankciók kínai cégeket is érintsenek, és ez olyan mélyen nehezítené az uniós-kínai kapcsolatokat, hogy az Európa érdekeivel teljesen ellentétes.

A kisebbségek ügye és az EU-csatlakozás

"A nemzeti kisebbségek jogainak védelme az európai kérdés, hiszen európai szabályok, nemzetközi szabályok védik a nemzeti kisebbségeket" – szögezte még le Szijjártó Péter.

"Ezért nyilvánvaló, hogy az ukránok csak akkor tudnak majd előre lépni az európai uniós csatlakozási tárgyalásokban, hogyha garantálják, hogy a magyar emberek visszakapják azokat a jogokat, amelyekkel már rendelkeztek" - figyelmeztetett.

Elmondta még, hogy szóba került az osztrák külügyminiszterrel folytatott találkozóján az uniós bővítés ügye a Nyugat-Balkán vonatkozásában. A két ország álláspontja megegyezik, a nyugat-balkáni bővítést rendkívül fontosnak tartják.

"Azt gondoljuk, hogy amikor tagjelölt országokkal tárgyal az EU, akkor azonos feltételeket kell biztosítania és azonos kötelezettségeket kell számon kérnie" - fejtette ki.