Kereken egy évig dolgozott a német választójogi törvény reformján egy pártpolitikusokból és szakértőkből álló hivatalos bizottság. A testület most előterjesztette ténylegesen nagy horderejű ajánlásait, amelyek közül egy gyakorlatilag már jóváhagyásra talált. A többi azonban minden bizonnyal nehéz viták során érlelődik tovább.

Egyéves munka és tizenhat testületi ülés áll a bizottság mögött. A bennfentesek szerint az üléseken többnyire "gyümölcsöző és nem csak politikai vita" folyt. Az előirányzott reformok közül – a bizottság korábbi, előzetes ajánlásai alapján – a koalíciós kormányt követően a parlament két háza, a Bundestag és a Bundesrat március közepén áldását adta.

Eszerint a Bundestag képviselői létszámát a jelenlegi 736-ról a következő választásokra 630-ra csökkentik.

A német parlament ezzel a létszámmal azzal büszkélkedhet, hogy a világon második legnagyobb törvényhozással rendelkezik.

A reform lényege ugyanakkor, hogy megszűnik a rendívül bonyolult mandátumszámlálás. Azaz nem lesznek többé úgynevezett többlet- és kiegyenlítő mandátumok, amelyekkel eddig a választójog arányos képviseletét biztosították.

Az ajánlások alapján a reform másik fontos pontja a választói korhatár csökkentése. A szakértők amellett foglaltak állást, hogy

a parlamenti választásokon a jelenlegi 18 év helyett a már a 16 évesek is leadhassák voksukat kedvenc pártjukra.

Ezzel összefüggésben az egyik szakértő, Robert Vehkamp úgy fogalmazott: nem a korhatár csökkentése szorul magyarázatra, hanem az, hogy a fiatalok mindeddig miért nem élhettek a demokratikus részvételt biztosító alapvető jogukkal. A korhatár leszállítását a szakértő nem csupán szükségesnek, hanem alkotmányjogi kötelességnek nevezte.

A ZDF értesülése szerint az ajánlás ugyanakkor megosztja a pártokat. A 16 évesek "bevonását" a koalíciós pártok és az ellenzéki Baloldal Pártja támogatják, a konzervatív ellenzéki CDU/CSU pártszövetség, valamint a szélsőjobboldalinak tartott, AfD ellenzi.

A tervezett módosítás jóváhagyásához kétharmados többségre, így annak életbe lépéséhez legalább a CDU/CSU támogatására van szükség.,

Nagyobb az esélye az "ötéves" parlamentnek,

azaz a törvényhozói ciklus négy évről öt évre történő meghosszabbításának, ami Franciaországban vagy Nagy-Britanniában már működik. Erre értesülések szerint a konzervatív ellenzéki pártok is nyitottak, így a Bundestagban is biztosítható lenne a szükséges kétharmados többség

Az ötéves törvényhozói időszak nagy előnye lenne, hogy a parlamenti munka stabilabbá válna, és több lehetőség nyílna a választási kampányokra – vélekedett ezzel kapcsolatban a bizottság CDU-s társelnöke, Nina Warken.

A bizottság indítványozta azt is, hogy a Bundestagban növelni kell a női képviselők arányát. A ZDF ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra a "különös" tényre, hogy Németország első női kancellárja, Angela Merkel 16 évig tartó regnálása idején ezen a téren nem történt semmilyen változás. Az ajánlással alapjában egyetértettek az egyes pártokat képviselők, arra vonatkozóan azonban eltértek a vélemények, hogy mindezt miképp kellene megvalósítani. A kormányon lévő szociáldemokrata SPD-t és a Zöldek Pártját képviselő testületi tagok egyfajta paritásos törvényt akartak, azaz

a mandátumok kvóta szerinti elosztását a női és a férfi képviselők között.

A harmadik koalíciós párt, a liberális FDP ezt azonban alkotmányellenesnek tartva elutasította. A paritásos szabályozást elutasította CDU/CSU is, ugyanakkor egy "családbarát" Bundestagot javasolt. Ennek lényege, hogy a többi között be kellene vezetni a szülési szabadsághoz és a szülői pótlékhoz való jogot, amellyel a képviselők jelenleg nem rendelkeznek.

Bärbel Bas, a Bundestag szociáldemokrata elnöke a legközelebbi jövőben kapja kézhez a több mint százoldalas bizottsági jelentést.

Németországban a jelenleg érvényben lévő választási törvény alapján a következő parlamenti választásokat 2025-ben tartják.