Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Ukrán katonák egy páncélozott személyszállító harcjárművön a donyecki régióban fekvő, ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. március 25-én. Bahmutot az ukrán védelmi erők tartják ellenőrzésük alatt, míg az orosz egységek erőiket a környező települések irányában történő támadó műveletek végrehajtására összpontosítják.
Nyitókép: MTI/AP/Libkos

Az oroszok áttörhettek Bahmutban

Egy fontos védelmi vonalon juthattak át az oroszok Bahmutban.

Az orosz erők elfoglalták a bahmuti főpályaudvart. Átkeltek a vasútvonalon is, és birtokba vettek néhány házat.

Bahmuttól északra is előrenyomultak, de a helyzet itt még tisztázatlan. Ez azért fontos, mert egy bekerítő hadmozdulat része lehet az északi támadás – írja több forrás is a Twitteren.

Ezzel már a város 80 százalékát elfoglalták az orosz csapatok.

Az ilyen twitteres jelentésekről tudni kell, hogy főleg rádióforgalmazási adatok alapján állítják össze a térképeket a nem profi, de kimondottan jól tájékozott posztolók.

Az oroszok hivatalosan azt közölték, hogy "heves harcokat vívtak a Wagner katonai magánvállalat rohamosztagai az ukrán erőkkel a Donyeck megyei város nyugati negyedeinek elfoglalásáért".

Igor Konasenkov altábornagy szerint az orosz légierő és tüzérség által támogatott Wagner csoport rohamosztagait a szárnyakról ejtőernyős egységek biztosították, akadályozva az ukrán utánpótlást. A tábornok azt is mondta, hogy az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap folyamán elszenvedett embervesztesége elérhette az 555 főt, közülük mintegy 340 katona a Donyeck körzetében - ehhez a frontszakaszhoz tartozik Bahmut is - vívott harcokban esett el.

Címlapról ajánljuk

Lengyel különgép érkezik Magyarországa a buszbaleset miatt

Az M3-as autópályán történt buszbaleset miatt a lengyel kormány a varsói külügyminisztérium és az egészségügyi szolgálatok képviselőit szállító különrepülőgépet küld Magyarországra - jelentette be Donald Tusk kormányfő.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
A második Kína-sokk

A második Kína-sokk

Néhány évvel ezelőtt részt vettem Párizsban egy zártkörű eszmecserén, ahol kutatók és az európai autóipar nagyágyúinak képviselői vitatták meg az akkor éppen fellendülő kínai gépjárműexport várható hatásait. Meglepetésemre a megbeszélésen részt vett az Airbus egyik képviselője is, akit a kávészünetben kifaggattam jelenléte okairól. Elmondta, hogy ők ugyan nem autókat gyártanak, de már ekkor aggódtak amiatt, hogy ahogy Kína szorongatni kezdte az európai gépjárműipart, úgy fogja majd nehéz helyzetbe hozni a légijármű-gyártókat is néhány év múlva. Pedig ekkor még nem is volt felkapott téma második Kína-sokk ügye. Ma már egészen más a helyzet, Európának pedig lépéseket kell tennie ipari bázisa megőrzése érdekében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×