Hétfő este szavaz a francia nemzetgyűlés arról a két bizalmatlansági indítványról, amit az ellenzéki pártok nyújtottak be a kormány ellen, miután kiderült: a nyugdíjreformot a parlament megkerülésével hirdeti ki Emmanuel Macron francia államfő. Közben az intézkedés miatt indult tüntetések már az egész országban zajlanak, sok helyen zavargássá fajultak.
A nyugdíjreform sok feszültséget felszínre hozott és országszerte tüntetéseket szerveznek - a tiltakozáshullám úgy terjedt szét az országban, ahogy 2018-ban a sárgamellényesek megmozdulásai megmozdították az ország lakosságát. A mostani akciókat jellemzően fiatalokból álló csoportok vesznek részt, amelyeknek nem a létszáma okoz problémát, hanem az, hogy stratégiai iparágakat próbálnak blokkolni - ismertette a történteket Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.
"Például olajfinomítókat igyekszenek blokkolni, emiatt Franciaország déli részén a benzinkutak nagyjából 20 százaléka már nem tud megfelelő üzemanyagot szolgáltatni. Ez egy kétélű kard, mert a lakosság támogatja az akciókat, de egy idő után minden bizonnyal feszültségeket fognak okozni az országban."
Emmanuel Macron ellen két bizalmatlansági indítványt is benyújtottak a francia parlamentben, mert csak ezen a módon lehet elérni, hogy az intézkedését végrehajtsák. A mérleg nyelve a jobbközép Les Républicains (Köztársaságiak) párt lehet, amely kicsivel több mint 60 képviselővel rendelkezik a nemzetgyűlésben. A bizalmatlansági indítvány "működőképességéhez" legalább 287 képviselő támogatása szükséges, de a nemzetgyűlés nagyon megosztott.
"Úgy tűnik, a szélsőséges irányból érkező pártok hajlandóak lennének összeállni, hogy megbuktassák a kormányt. A nagy kérdés az, hogy az elítet jobbközép párt miként fog szavazni. Több képviselőjük bejelentette, hogy hajlandó aláírni a bizalmatlansági indítványt, de még nem tudni, mennyien lesznek. A párton belüli fő irányvonal ugyanis ellenzi, hogy a szélsőséges, elsősorban baloldali pártokkal bármiféle egyezségre jussanak és aláírják az indítványt" - mondta Fejérdy Gergely.
A francia nyugdíjrendszerről tudni kell, hogy elkerülhetetlen a reformja, ez közismert, és valamiféle módosítást az elmúlt 15-20 évben minden kormányzat megígért. Leginkább az jut el a nyilvánossághoz, hogy a korhatáron akarnak változtatni, ez most európai szinten is az egyik legalacsonyabb, de számos egyéb kérdés is van: nagyon sok, több mint 40 különböző nyugdíjszámolási forma létezik, számos különböző kivételezett csoport, vagyis a rendszer egyszerűsítése, egységesítése is fontos feladat lenne. A mostani rendszer költségvetésileg is fenntarthatatlan - nem feltétlen ma, de már néhány éven belül ellehetetlenül a nyugdíjrendszer ebben a formában.
Azt azonban, hogy a változtatást egy ilyen speciális módon nyújtsák be (költségvetési kérdéshez kapcsolták a nyugdíjreformot, mert a parlament megkerülését lehetővé tevő speciális szabályt csak így tudták kihasználni), azért választották, mert már előzetesen látszott, hogy a hagyományos úton nem lehet majd elfogadtatni a javaslatot, nem lesz elegendő támogatása. Emmanuel Macron elnök a hétvégén a szenátussal és a nemzetgyűléssel is írásban közölte, hogy nem kívánja visszavonni a törvényt, mindenképp átvinné - mondta a szakértő.
Arra a kérdésre, hogy Macron legitimitása meging-e a mostani események hatására, Fejérdy Gergely elmondta: az elnöknek ez az utolsó mandátuma, így inkább az a kérdés, hogy a kormány a helyén maradhat-e.
"Az a kérdés, hogy Macron számára előnyös-e, ha tovább erőlteti a jelenlegi kormányt, esetleg leváltja a miniszterelnökét vagy csak néhány kormánytagot - ez egyébként nagyon valószínű, hogy meg is fog történni. Macron számára inkább az a tét, hogy mennyire veszíti el a népszerűségét - ez jelenleg erőteljesen csökken, csak az elmúlt napokban 6 százalékot esett és így már 30 százalék alatt van. Ez azért szokatlan, mert eddig megtartotta az előző elnökökhöz képest mérten egész jó támogatottságát - kivéve persze a 2018-as sárgamellényes időszakot. Vagyis az lenne a célja, a későbbi karrierje szempontjából, hogy ne úgy zárja a mandátumát, hogy csak egy megtűrt elnök legyen, akit megválasztottak, de már mindenki azt várja, mikor távozik a posztjáról" - mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.
(A nyitóképen: a francia kormány nyugdíjreformja ellen tüntetnek Marseille-ben 2023. március 18-án.)
